A Corollák története

Az eredeti, első generációs corolla 1966-ban került bemutatásra egy 2 ajtós szedán személyében. Egy 228,5 cm-es tengelytávú alvázon feküdt elöl spirál és laprugókkal, hátul pedig laprugókkal és merev tengellyelszerelve. Természetesen hátsó kerék hajtású volt. 1967 májusában a 4 ajtós szedán és a 3 ajtós kombi csatlakozott a gyártósorhoz, 1968 Áprilisában Corolla Sprinter néven egy 2 ajtós coupe is el kezdte koptatni az aszfaltot.

1970 májusában megjelent a második generációs corolla. 233,5-ös tengelytávval és elöl már csak spirálrugókkal. Kellemes design-t kapott. Akkoriban a 10-es skálán ezt 8-ra értékelték. Azóta is ez volt az egyetlen corolla, aminek sajátos külseje volt a többi autóhoz képest. Minden más formatervező cég pl az 5 ajtós kombit gyártotta. ’71-ben bemutatták a 4 ajtós Toyota Sprinter-t, aminek volt egy különleges hátsó ajtó végződése és csak Japánban árulták a ’Toyota Auto’ kiskereskedésekben. Ekkor a Coupe-t átnevezték Corolla-ra, és Sprinter-re is egyben. 1972 Márciusában új csúcs teljesítményű coupe-t adtak ki ugyancsak két néven, mint Corola Levin és Sprinter Trueno.

1974 Áprilisában kijöttek az első harmadik generációs (Corolla 30)corollák. A formaviláguk kevesebb mint átlagosnak mondhatóak voltak. 6-osnak értékelték. 237cm-re növelték a tengelytávot, a felfüggesztések maradtak az előző kiadáséhoz hasonlóan. A coupe viszont már B oszlop nélküli lett. Az öreg „Corolla 20”-as szedánok, és kombik a 3. generációsok mellett maradtak, és gyártották is őket még pár évig. A szedán megkapta később a jellegzetes Sprinter tetőt és hátuljat a „Hardtop-ot”. ’76 Januárjában egy új alacsonyabb 3 ajtós Liftback karossszéria került a Corolla alvázra. Egy évvel később kijött a Corolla Levin és a Sprinter Trueno újabb verziója, amit a külföldi piacon Toyota Trueno néven árultak.

A negyedik generációs corolla-k között utoljára volt hátsó kerék meghajtású szedán. 1979 Áprilisában tűntek el, igaz 4 évvel később mint, ahogy tervezték, valószínű a nagy gazdasági válság miatt. 7-es osztályozást kapott a formatervezésre. 240cm lett a tengelytáv és mostmár hátul is spriál rgókkal szerelték fel a kombi kivételével. Maradtak hátsó kerék hajtásúak. Az utolsó kiadás volt a 3 ajtós kombi és a 2 ajtós szedán számára. Ugyanakkor a Hardtop tetejű szedánokat sem ettől kezdve. A 4 ajtós Sprinter kapott megint egy új tetőt. A Liftback és a Coupe viszont megkapta a „Hardtop” tetőt. Mind a 3 karosszéria mostantól „6 oldalablakos” design-t kapott. A Corolla Levin és a Sprinter Trueno beíródott a csúcs-teljesítményű autók nevéhez japánban. (A második generációs 81-ben bemutatásra kerülő 4-ajtós 6-ablakos Daihatsu Sedan is erre a corolla alvázra épült)

1983. Bemutatják az ötödik generációs Corolla-kat. Ez volt az a határ amitől kezdve a 2 és 3 ajtós Coupe-kon kívül minden Corolla első kerék hajtásúvá vált. A Coupe-k megmaradtak a régi alvázon, és mostmár az egész világon Corolla Levin-ként és Sprinter Trueno-ként szerepelt a kereskedések „árlapján”. A 4 és 5 ajtós szedánok tengelytávja 243 cm lett. A kombik maradtak a régiek. 1984-ben megjelent két új 3 és 5 ajtós ’Hatchback’ karosszériával szerelt Corolla. Japánban Corolla FX-ként hívták ezt a verziót. A Sprinternek kezdetektől megvolt az ő sajátos ’préselt fémlemez’ technikája, amitől keményen különbözött a Corolla. Csináltak belőle 4-5 ajtós szedánokat sőt a 4-ajtósból még a 6 ablakos tetővel is szereltet, ahol a Corolla-nak csak 4 volt. Ezt a Sprinter-t az USA-ban értékesítették Chevrolet Nova néven.

Bemutatták 1987 Májusában a hatodik generációs Corolla-kat, amik igen csak komplikáltak lettek. A tengelytáv maradt 243cm, de az autók 2cm-el szélesebbek lettek. Volt 2 kasztni a Corolla-váz és a Sprinter-váz, amelyek 8 és 9 pontot kaptak. Valaha létezett legszebb Corolla karosszériáknak mondják sokan ezeket. A felfüggesztések egy típus kivételével maradtak a régiek. Ez a kombi volt, amelynek a merevhátsó tengelyéhez immáron nem laprugók, hanem spirálrugók kapcsolódtak. Ez volt az első év ahol a kombi(5 ajtós) is már első kerék hajtást kapott. Ezen kívül megmaradt a 3, 5-ajtós Hatchback és a 4 ajtós (4 ablakos) verzió is. A Sprinter kasztni létrehozott egy 6 ablakos 4, és 5-ajtós szedánt, amit Japánban Sprinter Cielo-ként dobtak piacra, ugyanekkor az 5 ajtós kombit átkeresztelték Toyota Sprinter Carib-nak, ami a későbbi Tercel-nek volt az elődje. Az összkerék hajtás is megjelent a 4 ajtós szedánoknál 1987 októberében. A Toyota Corolla Levin és Sprinter Trueno mostantól első kerék hajtásúak lettek, ezzel egy időben sajnos a 3 ajtós verzió megszűnt és a Sprinter-t is Corollaként adták el külföldön. A Corolla-vázú kombi és Sprinter 1988 Augusztusában eltűnt. A Sprinter vázú Corolla (nem a kombi) Amerikára lett gyártva Geo Prizm néven. A kombi megkapta a 4 kerék meghajtást és Corollaként lett eladva a külföldi piacokon. Az 5 ajtós Sprinter vázú Szedán is külföldön a Corolla eladását gyarapította.

Aztán 1991-ben megjelent a hetedik generációs Corolla, ami egy lekerekített karosszériával jött ki. Hatosnak értékelték. A tengelytáv megnőtt 246.5 cm-re. Ezek az autók az európai és az amerikai piacra 1 évvel később kerültek el. A Corolla és a Sprinter még mindig különböző karosszériát gyártott, A Corolla 4-ajtós szedánnal kezdte, 91 szeptemberben elkezte gyártani az 5-ajtós kombit is, 1 évre rá pedig kijött a 3 ajtós és a 6 ablakos 5 ajtós rövid hátú „Hatchback”-el is. A Sprinter ekkor gyártott 4 és 5 ajtós szedánokat, az utóbbit csak az európai piac egy részére. A Corolla Levin és a Sprinter Trueno megkapta az új kasztniját, egy 2-ajtós Coupe-t, igaz ezeket csak Japánra gyártották. A felfüggesztés maradt hasonló a 6. generációsokéhoz, kivéve, hogy mostmár elérhető lett a 4kerék meghajtású kombi is merev hátsó tengellyel és spirál rugókkal. Megszűnt a Sprinter kombik gyártása. A Corolla vázú Sprinter kombik gyártása folytatódott. 1992-ben megjelent sajnos ugyancsak Japán piacra egy „Hardtop” 4-ajtós verzió. Ezeket Corolla Ceres és Sprinter Marino néven értékesítették.

A nyolcadik generációs Corolla 1995 Májusában került bemutatásra. 8-as pontozást kapott. Az elején maradt az előző alváz. Európában ezt a generációt 1997-ben mutatták be. Japánban a 4-ajtós 4-ablakos volt a Corolla, a 4-ajtós 6 ablakos a Sprinter és a Sprinter Carib, (ami már elérhető volt első kerék meghajtásban is az összkerekes mellett). Meghajtástól függetlenül az összes autó megkapta a független hátsó felfüggesztést. A Corolla Levin és a Sprinter Trueno újra kapott új karosszériát egy 2-ajtós Coupe formájában. 1997-ben elkészült a Corolla Spacio, ami egy egyterű 5-ajtós autó lett. Ezt is csak Japánban dobták piacra. Európában a3 ajtós „Hatchback”, az 5-ajtós 6 ablakos szedán elérhető volt, miközben a nyolcadik generációs kombi a Sprinter Carib karosszériáját viselte. Az USA-ban a 4 ajtós szedán 1998-tól új karosszériát kapott. A Chevrolet Prizm különböző első és hátsó lökhárítókat.

A kilencedik generációs Corolla 2000 Augusztusában lépett színre. A tengelytáv 260 cm-re nőtte ki magát, a teljes hosszúsága pedig 8 cm-el lett nagyobb az előzőnél. 7-es értékelést kapott. A 4-ajtós szedánt és az 5-ajtós kombit Corolla Fielder-nek keresztelték. A 7. generációs kombi elérhető maradt. 2001 Januárjában megérkezett az 5-ajtós „Hatchback”, amit Corolla Runx-nak és Toyota Allex-nek neveztek el. Az utóbbi a Sprinter örököseként. 2001 Májusában megérkezett az új Corolla Spacio, aminek a ráncfelvarrott változatát az Európában is közismert Corolla Verso-nak kereszteltek.

És végül itt a 10. generáció. Nagyot változtatott a toyota. A Corolla név ezentúl már csak a négyajtós szedán változatban él tovább a Toyotánál, a kombi gyártását abbahagyták, a csapott hátú utódot pedig már Aurisnak fogják hívni. A történelemkönyvekbe illő történet egyik szereplőjét, a limuzint a napokban kezdték el árulni itthon.

Jelenleg itt tartunk. 41 éves a corolla története és még az Auris mellett is megtartották a nevét., pedig már kellett az újítás. Reméljük így is marad!

„Meghalt a király, éljen a király! A Corolla élt negyven évet, több rekordot döntött, átvette a Golftól és a Bogártól a legnagyobb példányban értékesített autó címet, és a megbízhatóság szobrává emelkedett. Most meg az a sanyarú sors vár rá, hogy megszűnik létezni, mint önálló modellcsalád és egyszerű karosszériaváltozatként, szedánként kell tovább élnie.
Mert a Corolla név azt jelenti nekünk: megbízható, minőségi, kiszámítható és sajnos szürke, unalmas. Persze mindenki megbízható és jól használható autót akar, de azért az sem esik rosszul, ha időnkét gratulálnak, milyen szép is a verda. Egy csinos feleséggel könnyebb gyors tetszést aratni, mint egy kevésbé dekoratívval - hiába mos, főz, nevel családot kiválóan. A Corollával is valami hasonló a helyzet. Nem lehet állandóan azzal dicsekedni, hogy azt sem tudom, hol a Toyota szerviz, olyan rég jártam arra. A Corolla-tulajok sosem alapítottak fórumot arról, milyen bajukkal melyik szervizbe vigyék az autót, vagy mit barkácsoljanak meg otthon házilag. 

Valamit viszont tenni kellett, mert a piac izgalmasabb autókat vár el. Gondoltak egyet, és kettészakították a Corolla-vásárlókat. Európában úgyis a hatchback (csapott fenekű) autók fogynak jobban (mióta a Golf az etalon), ezért nekik készítettek egy tök új autót, tök új néven - ez lett az Auris. Európán kívül még mindig a szedán dívik, ezért nekik meghagyták a Corollát, klasszikus lépcsőshátú formával, és a betonba öntött márkaazonosítókkal./Totalcar/”

A fogalmazási hibákért elnézéseteket kérem. Angolról kellett fordítanom.