Sziasztok,
Akkor hát megnyitom ezt a topikot a zebegényi utolsó találkozó beszámolóinak gyűjtőhelyeként.
Hol is kezdjem a beszámolómat?
Talán ott, hogy gyakorlatilag az utolsó utáni pillanatig nem voltam biztos benne, hogy el tudok jönni. A családi naptár szerint teljesen máshol kellett volna lennem, azonben közbejött egy torokgyulladásos betegség, amely mindekit ledöntött a lábáról itthon, így kétséges volt, hogy fel tudok-e gyógyulni. Nem is írtam be magam a topikba, nehogy aztán kimaradjak.
Így végül egy durva éjszaka után körülbelül délben érkeztem meg a helyszínre. Azt kell mondanom már így az elején: NAGYON MEGÉRTE!

Az mindig is egyértelmű volt, hogy a CCH találkozók nagyon magas minőséget képviselnek, de ez az utolsó nagy dobás egész egyszerűen brutális volt. Ahogy gurultam be az úton és láttam a rengeteg autót önkéntelenül is mindenféle nyomdafestéket nem tűrő szavak hagyták el a számat

. Fantasztikus látvány volt ahogy tényleg MINDEN Corolla képviselve volt E1-től E21-ig, óriási létszámban!
A másik örök CCH erény a számos különleges autó mellett mindig is a társaság volt. Olyan embereket, számomra kedves barátokat adott ez a klub, akik szakértelmükkel nem kérkedve, hanem szelíden oktatva, mesélve mindig magasabbra emelték az ismereteimet, és ezáltal álmaimat segítették valóra válni. Ezt sosem lehet már tőlem elvenni, és ezért örökké hálás leszek.
Így tehát amint leparkoltam az autót rögtön ismerősök után néztem, és találtam is jópárat. Toytib kezét megszorítani, és eszmét cserélni a legjobb kezdés volt, és aztán hirtelen annyi mindenkit láttam, hogy felsorolni is nehéz...régi fórumarcok, elfelejtett közös élmények szereplői - mind autók, mind emberek: montoya, ZDoman és kedves családja, matenak és felesége, a zöld "kombájn" és Ádám, Lajoosh eszeveszett versenygépe, Marci és az új szerzemény SR hacsija, Wortex, Toytomi, IceRocko és a legendás bordó E10, Pacsker...
Abszolúte biztosan kihagyok valakit a felsorolásból, úgyhogy nem is próbálkozom tovább írni a listát. Mindenkinek köszönöm azt a sok apróságot, élményt, emlék-felvillanást amit okozott, egy pillanat alatt eltelt az a 1,5 óra amennyit be tudtam szorítani a találkozóra ma.
Ez egy rendhagyó beszámoló lett, hiszen még a pörköltet se volt időm megkóstolni, és búcsúzkodni is csak a kocsiból integetve sikerült. Remélem mindenki más is nagyon jól érezte magát, és beszámol a konvojról, a Corolimpiáról, valamint feltölt képeket, hogy ezen, kissé érzelmektől csöpögős nyitó poszt után legyen tartalmasabb olvasnivaló is ebben a topikban.
Köszönöm ezt a fantasztikus napot mindenkinek. A jelenlétetek tette azzá, amilyen volt - tökéletes.