Tessék pótolni őket!
Elég nyüzsi volt az utóbbi 1-2 hónap, beleértve a szervezést is. Esőt is mondtak, fáradtak is voltunk Kikivel, nem éreztük annyira a csít. Túlzás lenne azt mondani, hogy nem vártuk az őszi talit
, de nem olyan elánnal, mint ahogyan azt megszoktuk.Mindegy, a hét elején még Lizimre vettem nyakörvet és cseppet, ahogy tudtunk előkészültünk és elindultunk a Cora felé. Szerencsére nem kellett extra korán kelni, hisz Toytomiék miatt eltoltuk az indulást fél órával. 8:30-tól volt gyülekező, nekem egy kicsit előbb illő odaérni, erre odafele úton csörög a telefonom (~8:15). CC Toytomi... "Szia, Szandra vagyok. Hol parkoltok?, mert nem találunk senkit. Én vezettem, Tomi aludt, ide is értünk...
"Szépen összegyűlt a brigád
Minden feliratkozó kivétel nélkül megjelent. Sőt Szullosz és Biagio is tiszteletét tette a kis családjával.
Az utolsó kávézókat és bevásárlókat is megvártuk, majd útnak indultunk az M2-n.
Végig borús volt az idő és a Robinson Szigetek előtt pár km-el el is kezdett szitálni.
Persze a több napig áztatott föld utas bejáró utolsó szakasza nem porzott. Ez a tali most nem a tiszta autókról szólt
Gyorsan lepakoltunk, majd egyöntetűen megszavaztuk, hogy a kezdődő eső nem tántorít el minket és bevesszük a GRAND KANYONT!!
A kifele úton sem akadt el senki, én az igen kevés mintával rendelkező hátsó gumijaimmal is kerék pördülés nélkül végigporoszkáltam a füves részen, de láttam, hogy pár sofőr élvezettel vágott neki a dagonyának...
Közel volt a túra startjának helyszíne. Mire odaértünk már az eső is elállt.
Leparkoltunk, felszerelkeztünk és nekivágtunk a Páris-patak völgyének.
Alig tettünk meg pár lépést és máris gyönyörű látványban lehetett részünk.
Kicsit óvatos előítéletekkel érkeztem a "Palóc Grand Kanyon" hallatán, attól tartottam max 3-4 méteres falmagasságokkal övezett rövid völgyet jelent majd, de szerencsére tévedtem
Csodás volt a táj. A mohákkal és páfrányokkal tűzdelt sziklák és kidőlt fák gondoskodtak az igazi természet látványától.
Rögtön a kanyon tövében találkoztunk egy anomáliával.
A zöld kereszt jelzést kellett volna követnünk, de abból rögtön volt kettő... Egy új kiépített lépcsős a kanyon jobb falán, egy régi a bal oldalán, egy táblákkal tűzdelt jelöletlen szurdok balra és persze egyenesen a fő hasadék. Na itt mindenki választhatott és bíztunk abban, hogy a belátható végű kanyon tetején megtaláljuk majd egymást
Ki erre, ki arra indult
A kutyákkal persze végig a legurvább terepen, a kanyonban kapaszkodtunk felfelé, de aki arra jött nem bánta. Csodás volt...
Közben két híres hőst is találtunk. Egyesek szerint a Jetit mások szerint az Ogrét (nincs harag?!
)
És a bepózolt Ezüst nyilat
Az egyik magaslaton hamar találkozott is a csapat.
Volt kúszás mászás, egymás segítése, de ha jól tudom komoly esés nem történt. Szerencsére mindenki ide illően öltözött.
Aztán együtt haladva egyszerre csak egy erdő írtáshoz jutottunk, ahol vége lett a turista jelzésnek. De egyben az ösvénynek is.
Előre, jobbra-balra is próbáltuk, de mindenhol elfogytak a lábnyomok és sűrűsödött a növényzet. Végül megindultunk Észak, Észak-Kelet irányba, ha már nincs út, legyen jó az irány mottóval.
Egy újabb gyönyörű szurdokban találtuk magunkat, ahol ismét ketté vált a brigád út hiányában
Egy ideig még szólítgattuk egymást az erdőben, utána a túlélésre koncentráltunk Néha győzködtük magunkat, hogy itt egy ösvény, de mindig kiderült, hogy az csak egy vad csapás
Mi a szurdokot választottuk, a másik csapat a faláról indult keresztül a sűrű növényzeten. Mozso machete-vel törte nekik az utat, mi pedig emeltük egymást és a kutyákat a sziklákra fel.
fél-1 óra küzdelem után kijutottunk a vadonból és megtaláltuk a zöld csík jelzést.
Kb 2 percre rá, tőlünk 20-30 méterre ugyancsak előbukkantak az ősemberek. Vakon, egész jól belőttük a találkozási pontot
Nagy volt az öröm
Mozso megmutatta milyen egyenes utat jártak be
Sőt Frool a néhai táblát is meglelte
Innen Nógrádszakál irányába vettük utunkat.
Ewing példamutatóan szemetet szedett, a "széles sztrádának" köszönhetően mi meg kibeszéltük a világ történéseit.
Az út immáron tökéletesen járható volt. Csak két akadálynál kellett ügyeskednünk
A településre beérkezvén, a hatalmas Templomnál szusszantunk egyet, majd az Ipoly vonalában visszasétáltunk az autókhoz
Nekem nagyon tetszett a túra.
Szeretem, ha valami vadregényes, főleg, ha nem a viakolorozott járdán kell haladni. Az eső is megkímélt minket végül és a hangulat is jó volt. Talán kicsit rövid, de az irodában üléshez képest tökéletes testmozgás!!
A szállás fele vettük az irányt, ahol tisztelegtek a helyi lakosok konvojunk láttán
Mindenki bevette a saját faházát, átvette az esti tüzelőnek valót.
A szállás szerintem szuper volt. Ugyan sem áram, sem egyéb nem volt bevezetve a nomád házakba, mégis tisztaság és otthonosság jellemezte. A fa melege pedig különösen jó hangulatot adott.
Majd megkezdődött az esti tivornya
Volt sütögetés, és persze itókázás is
Nem fáztunk...
Aztán ki előbb, ki később..., de nyugovóra tértünk.
Hamar beigazolódni látszott, hogy a szállásadónk mégiscsak igazat beszélt és elég lesz az a fa. Van aki már este 9-kor jól megrittyentette a kályhát, majd mikor éjfél körül nyugovóra tért, még rárakott a tűzre, mondván tartson ki reggelig. Persze hogy Kikivel mi is ilyen rutinosak voltunk.
Az eredménye, hogy izzadva ébredtünk többször is, majd a végén nyitott ajtóval abszolváltuk az estét
Amit viszont nem értünk, hogy a 730°C-ban Lizikém a vékony bundájával... miért aludt a kandalló előtt?
...Reggeli reggeli,
A romok eltakarítása
(köszi!!)Majd hamar átbeszéltük a haditervet, miszerint Vasárnapra mindenki özönvizet, a hegyekbe havat és rossz időt mondott, így tegyük át máskorra a vízi programokat.
Az alternatíva a Nyírjesi erdőben elhelyezkedő vadaspark és füvészkert volt. Élvezik a gyerekek is és ha esik, akkor is véd valamit az erdő lombja.
Átadtuk a szállást, majd útnak indultunk.
Retek flotta megállt a kúton
Miután megérkeztünk még a nap is kisütött
Kutyáinkkal két csodaszép kisasszony társaságában mi csak a füvészkertbe mentünk a vadak nyugalmának érdekében, a többiek viszont etették, simogatták őket.
Nekem növény és gombagyűjteményem található a galériámban, de a többiekében fellelitek az állatokat is
Többen megjegyezték, hogy szuper hely volt és adtunk adományokat is a hely további fejlesztésére, fenntartására.
Miután mindenki végzett felhívtunk egy Balassagyarmati pizzériát és betámadtuk csapatostul.
Az étkek Isteniek voltak és a kedv sem hagyott alább
Miután mindenki degeszre ette magát, elbúcsúztunk egymástól és hazaindultunk.
Ez már délután 4-5 fele lehetett és ebben a pillanatban kezdett el esni az eső.
Hazáig végig szakadt (legalább lemosta a kocsikról a sarat) és az otthoniak nem értették, hogy mi hogyan kirándultunk ezen az özönvizes napon
Az biztos, hogy az égiek velünk voltak.
Nagyon szuperül éreztük magunkat Kikivel!!!!
Minden elvárásainkat felülmúlta a találkozó. A csúnya időjárás előrejelzésekkel ellentétben megmutatkozott mennyire nem szegheti kedvét semmi sem egy ilyen kiváló társaságnak. Senki nem mondta visszaa részvételt és mindenkinek végig mosoly ült az arcán!
Nagyon köszönjük mindenkinek aki eljött!
Szülinap előtt lehet lesz meglepi összejövetel
(Jó ez a 2 napos őszi verzió? Vagy inkább térjünk vissza 1 napos intervallumra? Én a 2 napos mellett voksolok.)
AE92 Liftback GT-i (4AGE, Kouki) 
TE71 GT DOHC Coupe (2TG, Zenki)
KE11 Sedan 
KP60 Starlet versenyautó 
Örülünk hogy megismerhettünk titeket,és remélem hamarosan újra találkozhatunk !!!! Mi is a 2napos talira szavazunk... igaz mi max. nyáron leszünk újra mobilak,de ha tudunk-megyünk!!!! 
Innen a hangulat a tetőfokára hágott, a füst és a led fényforrások segítségével még a Star Wars új epizódjának forgatásának részesei is lehettünk… 
Köszönjük a szervezést!
AE92 Gt-i Liftback - Zenki, 4A-GE 16V Smallport - R.I.P.