Corolla Club Hungary

Trabant 601, megvan még ma is, egyre húzósabb a szervizelése, fogytán vannak az alkatrészek. 6V-os gépszörny, imádom a pörgõs kis kétütemû erõmûvet és a kormányváltót. A gyerek is imádja
MB A160, Véletlenül jött, amikor a Trabi megadta magát, és kellett egy normális kocsi, kényelmes, magas, de nem voltam a menetteljesítményével megelégedve, 1.6-os benzines baromi nagy étvággyal. Egyébként pazar kocsi volt. Koccanásból gazdasági totálkár...
VW Golf III, 1.9D, remek autó, komolyan, lassú, de szétverhetetlen motor, no1 futómû. Szerettem, jó kis autó volt, kényszerbõl jött Angliában.
Chrysler Stratus, kényelmes, de borzasztóan megbízhatatlan jószág. Kuvaiti elsõautó volt. Bontó lett a vége.
Mitsubishi Nativa, igazi igásló, igénytelen, csúnya, de megy, megy, megy és megy. Ja, és mindenhol megy. Kuvaiti második autónk.
Mazda 626, haver kocsija volt, néha én vigyáztam rá, hasonlóan a koroszályos japánokhoz, elnyûhetetlen. Jó volt vezetni is. Jobb az összkép, mint az E11-nél.
Mazda 6, a 626-os haver lecserélte a régi verdát. Megy, mint állat, kényelmes, jobban fogyaszt, mint a 626-os.
Skoda Fabia, a sógoré, nem kéne, nem esik kézre, pedig már régóta vezetgetem, nem tudom megszokni.
VW Polo, 99-2000 körüli sedanok, ilyenen tanultam és a jóbarátnak is ilyen van. Jól összerakott szerkezet, tetszik, erõs, de nem kellene.

Az utolsó két mondtat tetszett

elsõ autó:
Skoda Felicia 1.3MPI 50kW
90E-260E-ig vezettem, alapvetõen megbízható, szerethetõ autó volt, soha nem hagyott az út mentén, de mindig lehetett tudni, mi lesz a következõ cserélendõ alkatrész
Gyakorlatilag ezen tanultam meg vezetni, illetve úgy általában mindenfélét az autókról, házi szerelgetés stb.
Nagyon jó, kezdõ autónak tartom ma is, bárkinek ajánlanám. A rozsdásodás talán a legkomolyabb típushibája.

A második autó már az E11 lett.
Alapvetõen a Népítélet alapján próbáltam dönteni, mi legyen, és elég hamar kiderült, hogy japán kellene... (pontszámok alapján persze)
Elõször nagyon nem tetszett a bélalámpa, ezért nézegettem mást (pl. Mazda323), de aztán gyõzõtt a józan ész, a megbízhatóság, és ma már nagyon szeretem a békát. A liftback kimondottan sportos hátulról
Az asszony korábban Opel hívõ volt (nepper haverjának a befolyása), a japán autókat utálta (rozsda stb.), aztán elkezdte vezetni az E11-et, és nemrég õ is az E11-nél kötött ki Ezért van kettõ az aláírásomban, mivel én tartom karban mindkettõt, ki más...

Érdekes, hogy teljesen más 'hibák' voltak a Felicián, mint a Corollán. Elõbbi ugye láncos, tehát a vezérmûszíjról addig azt se tudtam, hogy létezik A Felicián a 110 fokos hûtõvíz még normál tartomány, egy helyben állva hamar felmegy 105-ig, akkor kapcsol a ventillátor E11 mutatóját pedig még sosem láttam a vizszintesnél feljebb menni, még nyáron a hegyekben sem, eleinte azt hittem, rossz a mûszer...
A két autóban az egyetlen közös pont az olajcsipegetés, olyan 160E km felett már 2-3dl/1000km volt mindkettõ, pedig azért az átlagosnál jobban volt rájuk figyelve, és hajtva sem voltak egyáltalán.

Csak azokat említem, amiket vezettem is:
1999. április 7-én kaptam meg a jogsit, ekkor még eddig az elsõ és egyben utolsó újonnan vásárolt F Astra 1,4SE kombi (1995, hengerenkénti injektoros, 82LE-s) autónk volt. Sokat vezettem, nagyon szerettem. Igazából olyan 90.000km körül volt benne benzinpumpa csere és akkorra rohadt ki a hátsó dob belseje, amit nemes egyszerûséggel kiráztunk belõle és máris kész volt a házi-REMUS. )
Ezt végül 160.000km-rel adtuk el és cseréltük le egy használt 1995-ös Passat 1,9 TDI (90LE) kombira, gyári 100L-es tankkal és kezdtük vele járni a román határt. Ebben már volt 2 légzsák, klíma, ABS, 4db tárcsafék, a szinte alap astra után jelentõs ugrás volt fölfelé számunkra. Hihetetlenül megszerettük ezt az autót! Már, amikor vettük is 200+e km volt benne, 2005-ben adtuk el hozzávetõlegesen 400e km futással. Ekkorra a fõfékmunkahenger és a turbó következett volna cserére, de egyéb gondja nem volt. Igaz, a sûrûn változó román gázolajminõség miatt mindig adalékoltuk a gázolajat, amikor saját részre hoztunk naftát, egyébként, viszont napi 2x8-10km-t mentünk háztól kútig és vissza.
Akárki, akármit mond, az a sima egyszerû TDI motor egy szinte hibátlan konstrukció. Egy dologra kellett odafigyelni, hogy a 15.000km-es olajcsere periodusnál a feszítõgörgõket is ki kellett cserélni, mert azok az átlagosnál gyorsabban koptak. Szerencsére ezek abszolút nem voltak nagy tételek, így, belefért a mûveletbe.
Fogyasztása 5,0liter volt átlagban (klímával 5,2-3) és akkoriban baromira nem érdekelt a fogyasztás, tehát, 120-130-as tempóhoz párosult ez az adat.
Ezt követte 2005-ben egy G Astra kombi 1,7 DTI (Isuzu) motorral. Ez egy németbõl behozott volt Siemens-es cégautó volt 88.000km-rel, gyakorlatilag karcmentes állapotban, egy öltönyös személy vezette. A motorja stabil, viszont nagyon gyenge volt a Passat után. A 75LE-t csak forgatva lehetett kihozni belõle, nyomatékból autózni nem lehetett (2000 alatt agyhalott a szó szoros értelmében).
Majd jött ehelyett a H Astra és most is ez van anyukámnak 1,7 CDTI 100LE, és 6 sebességes váltóval. Ez igazi utazó autó, 160-nál forog 3000-et 6.-ban. Tavaly februárban több, mint 1700km-t mentünk Ausztriában 89km/h átlagsebességgel és 5,7L-es fogyival, nagyrészt autópályán.

Nekem a Corolla elõtt több céges autóm volt, függõen a munkahelyeimtõl:
Elõször egy Swift 1,3 16v (2002). Ez bitang módon megy, gyerekek! teletankolva volt 820kg a kocsi, ehhez jött majd 90LE. A 200-as órát kiakasztotta autópályán, hogy mennyire fostam ekkor, ne kérdezzétek... ))
Aztán, volt egy Renault Megane Grandtour 1,5 dci-m (80LE). Nagyon kényelmes és kifejezetten szép autó, az a kis moci nagyon szuper benne, már, ha nem akar sietni az ember fia. Lendületbõl, nyomatékból lehet vele menni, 4,7L volt az átlagom, amit bármikor tudtam hozni. 40.000km-t tettem bele, 180.000km-rel adtam vissza, de semmilyen formában nem látszott, illetve nem érzõdött rajta. Újonnan minden további nélkül elfogadnám ma is családi autónak (saját hobbiautónak, meg jöhetne az új GT-86).
Ezt követte egy Ford Ranger (2008-as, 143LE-s). Gyerekek, ez egy bitang autó! Hiába pick-up, olyan elõzéseket tudtam vele csinálni, hogy az 1,6 benzines Focus távolodott tõlem gyorsulás alatt. A 340Nm nem viccelt, simán keresztbe raktam a körforgalomban. Egyetlen hibája, hogy részlegesen záró diffije van, emiatt elõször eldifferál az ívbelsõ kerék, játszadozásra így korlátozottan volt alkalmas. A turbója, pedig, olyan vidáman fütyült, hogy öröm volt hallgatni.

Most meg, van a Corolla. Ennek annyi sztorija, hogy munkahelyváltás következtében nem maradt autó a seggem alatt és kellett egy. Lényeg, hogy kellõ méretû legyen, de nagyon megbízható. A többit leírtam a projektembe. )

sziasztok!

nagypolszki volt az első kellemes műbőrszag, és a rozsda az, amire emléxem... aztán vettem egy celicát (supra?)
link: http://p2.storage.canalblog.com/23/47/6 ... 654557.jpg

ilyesmit, csak fehérben. ócsáról került le az alföldre, korrekt állapotban volt, magyar bürokrácia útvesztői után mehettem vele az utakra. egy élmény volt!!! alig húzott, szitált, pattogott, evett 12-14 litert... öcsémmel és apámmal nekiláttunk szétszedni a karbit, gyújtást beállítani, szilentcserék, új gátlók stb. ezek után tartotta az irányt, alig evett (8-9 l odakint), de nem is ment innentől fogva a karbira úgy tekintett apám, mint élete legnagyobb kihívására. gépészmérnök a lelkem... napokig csak szemlélte, forgatta, majd fele vákuumcsövet ledobálta, átkötötte, kikötötte, dugózott, forrasztott. és láss csodát, az autó indult, ment, fogyasztás sem volt az egekben!!!

egy zöldkártyás beavatkozás előtt amit lehetett visszaraktunk, de azért a műhely elbarmolta a dolgot, mert ha megálltam vele kereszteződés előtt, többször annyira leesett az alapjárat, hogy leállt! úgyhogy jött fater és megint rendbe rakta a dolgokat

sajnos egyszer vontatni kellett, beállt az egyik főtengelycsapágy. autó csattant egyet, majd húzta a féknyomot
(itt valszeg öcsém keze lehetett a dologban, mert suttyomban el szokta vinni, és vélhetően megfőzte a motort, csak tagadja...)

sufniban motor kiemel, szétszed, gépmunka, összerak. egyszerű volt, mint egy faék aztán fater benevezett egy új fábiára és kellett a pénz... nem is voltam otthon, mikor elvitték.

jöttek-mentek ezután az autók, zsiga, ford sierra, 1-es golf, astra
de azt tudtam, hogy a következő gép vagy karbis lesz, vagy régi dízel. szeretem a régi autókat, az egyszerű megoldásokat, és nem érdekel a fogyasztás sem, ha a praktikumukat nézem.
mikor beültem a corollába, elkapott a régi toyota fíling, azóta vigyorgok, mint a tejbetök

Lada 2105. 1993 és 2002 között. 9év. szinte a teljes fiatalságom a ladázáshoz kapcsolodik. aztán jött a 2 db corolla.

A jogsim 2003 Decemberében szereztem meg. Ekkor még bőven iskolás voltam az álmom egy 4 ütemű Trabant volt. Mivel a suli mellett nem sok pénzt tudtam összeszedni(hiába jártam 7végén és szünetekbe melózni) a családi 96os 1.1es Puntón tanultam meg vezetni. Késöbb a barátnőmék Ignisét is sokat vezettem. 2008ba kellett egy második családi autó, így vettünk egy 99es 1.3as Swiftet. Miután elkezdtem dolgozni az autót már saját pénzemből tudtam fenntartani és mivel szinte csak én használom már saját autómnak tekintem.
A jövőben szeretném majd lecserélni, autóválasztásnál a fő szempot, hogy japán legyen, így a kiszemelt áldozat úgy néz ki, hogy egy E12es Corolla lesz.

Mivel abszolút off ezért ide teszem.Nem szeretnék a többi topicba szemetelni.Gondoltam feldobom hátha van valakinek olyan ismerőse aki mk2 es ford fiestát hajt.Pont ürítem a garázst és előkerült a Gizi régi fiestájának összes üvege.Mivel ez a típus is már 30 éves gondolom valakinek nagy kincs lehet.