Motorkopást vizsgáló módszerek

[Sancy]

Leírok pár gondolatot, a motor belső kopásainak kiderítésének lehetőségeiről, amik már el-el hangzottak,
de úgy gondolom hogy nem árt ha egy helyen van.
Biztosan tudjátok, több féle módszer van a méregdrága műszeres diagnosztikáktól kezdve a mérőórás mérésig.
Ezekből leírok most néhányat.

-Talán a legelterjedtebb a sűrítési végnyomás mérés "kompresszió mérés"
A mért értékből következtethetünk a hengerfal állapotára, kompressziógyűrű kopására, szelep és hengerfej tömítettségre.
Ennek az értéke azt mutatja, hogy az adott hengerben, az önindító által generált fordulatszámon, teljesen kinyitott fojtószelepnél a hengertérben mekkora nyomás tud kialakulni. Pl: a gyárat minden hengerében 13,5 bar-os kompresszió végnyomással elhagyó motor sok tízezer km. megtétele után a természetes kopás okán is veszít ebből az értékből, ráadásul a hengerek nem feltétlenül teljesen egyformán kopnak.
Üzemmeleg benzinmotornál, jó állapotú akkumulátorral szívó motornál a kompresszió végnyomás el kell, hogy érje a 10 bar-t. (Ez az érték erősen típusfüggő, a gyárak megadják az elfogadható minimum értékét, ez általában 10 bar körül van, turbó motoroknál esetenként 7-8 bar környékén). Fontos, hogy a végnyomás két szélső értéke / legjobb és legrosszabb henger / közötti eltérés ne haladja meg az 1 bar-t.

((Zárójelben megjegyezném, sajnos egyáltalán nem biztos hogy a legkisebb veszteséggel üzemelő henger
(tehát legjobb mechanikai állapotú) dolgozik a legjobban.
Ezt több tényező befolyásolhatja: Pl.: beszívott levegő térfogata hengerenként különbözhet(a szívószelepeken és a szívósorban lerakódott , szennyeződések, hengerfej szívócsatornáinak eltérő mértékű portolása,), rossz minőségű üzemanyag porlasztás(tökéletlenebb égés), injektorok áteresztő képessége különbözhet, gyújtógyertyák állapota, gyújtásidő, stb
Ezeknek az összeadódott hatása kizárólag méregdrága diagnosztikai méréssel mért járásegyenlőtlenségi vizsgálattal mutatható ki.
A műszer méri a két egymást követő gyújtás között eltelt időt, ebből kiszámítja az aktuális (az adott hengerhez tartozó) ún. "sajátfordulatszám"-ot. Az eredmény grafikusan is megjeleníthető, így láthatóvá válik melyik henger milyen mértékben járul hozzá a motor összteljesítményéhez. Ez egy igen hasznos módszer, mert a leírtak szerint pl. a sűrítési végnyomás mérés eredményéből nem lehet következtetni például egy csökkent áteresztő képességű befecskendező injektorra. ))


A Digitális oszcilloszkóp az e célra fejlesztett szoftver segítségével az indítózási folyamat során rögzíti az egyes hengerekhez tartozó indítózási áram-, ill. feszültségértékeket. Amelyik hengerben relatíve kisebb a sűrítési végnyomás a többihez képest, az önindítónak az adott hengerhez tartozó sűrítési ütemben mért áramfelvétele kisebb. Eredményként egy kiértékelt diagramot kapunk.

Hengerek kopottságának összehasonlítása
Ennél a mérésnél az önindító áramfelvételét tekintjük kiindulási alapnak (a nagyobb kompressziójú hengernek nagyobb az áramfelvétele. Célszerű hibátlan akksival végezni.) nem üzemszerűen működő motornál végezzük, hasonlóan a kompressziómérésnél.


Mindenkinek bosszúságot okozhat az olajfogyasztás, esetleg egy kékes füstöt eregető motor.
Sok esetben a szelepszár szimmering cserével orvosolható. Amennyiben nem szűnik meg, valószínűsíthető a túlzott
kompresszió gyűrű vagy egyenetlen hengerfal kopás.
A rossz minőségű motorolaj használata és a túlzottan kitolt olajcsere periódusok által bekövetkezett olajlehúzó gyűrű letapadás ról se feletkezzünk meg. Az olajevés tényének feltárása érdekében hasznunkra lehet egy emisszió mérés.
Ha a motor látványosan nem is füstöl, de hatványozottan rossz értékeket produkál, gyanakodhatunk az olajfogyasztásra.
Turbófeltötlős motoroknál a turbó belső alkatrészeinek kopása is előidézhet olajfogyasztást és füstölést.


csapágy kopás
"Időben" nehéz észrevenni.(hacsak valaki kíváncsiságból ki nem szedi ) Általában mindig későn derül csak ki, amikor már megvan a baj,
és csattogó hangot hallat a motor. Azonnali csere javasolt a többi alkatrész megrongálódásának elkerülése érdekében.


Az alkatrészek kopásának mértékét kiszerelt állapotban tudjuk a leghatékonyabban elvégezni, nagypontosságú mérő óra és mikrométersegítségével, a gyári tűréseket figyelembe véve.



Hirtelen ennyi.
Szerintem később hasznos lehet.
Bővíteni, kijavítani, tapasztalatot megosztani ér!

[toytomi]

Köszi! Nagyon hasznos infók!

Azzal egészíteném ki, hogy minden olyan mérésnél, amit nem járó motornál végzünk tökéletes állapotú önidító és akkumulátor legyen.

[Lackó]

Ezeknek az összeadódott hatása kizárólag méregdrága diagnosztikai méréssel mért járásegyenlőtlenségi vizsgálattal mutatható ki.
A műszer méri a két egymást követő gyújtás között eltelt időt, ebből kiszámítja az aktuális (az adott hengerhez tartozó) ún. "sajátfordulatszám"-ot. Az eredmény grafikusan is megjeleníthető, így láthatóvá válik melyik henger milyen mértékben járul hozzá a motor összteljesítményéhez. Ez egy igen hasznos módszer, mert a leírtak szerint pl. a kompresszió végnyomás mérés eredményéből nem lehet következtetni például egy csökkent áteresztő képességű befecskendező injektorra. ))

Annyit tennék hozzá, hogy ma már ez egyáltalán nem drága. Mindkét általunk szervizelt márka gyári dignosztikai műszere tud ilyet. Pár ezer Ft-ért meg tudjuk csinálni az ilyen, és hasonló vizsgálatokat.

Ami ehhez hasonló vizsgálat, az az injektorok korrekciós értéke. Lényege, hogy az elméletileg szüksgéges befecskendezési mennyiséghez képest többet, vagy kevesebbet fecskendez be 1-1 injektor (hogy ezzel korrigálja az előző henger munkaüteme során keletkező fordulatszám esést, vagy növekedést). Minden motornál megadja a gyár, hogy ez a korrekciós érték mennyi lehet maximum "+", ill. "-". Amennyiben a maxim értéken kívül kerül a korrekció, akkor szoktuk az injektorokat, gyújtást tovább vizsgálni, mert nem biztos, hogy motor kopás miatti a probléma....

A Mercedesnek amúgy nagyon fejlett, és felhasználóbarát diagnosztikai rendszere van. Kis túlzással még egy hozzá nem értő is meg tud állapítani vele egy nem túl bonyolult hibát.

[Pacsker]

Köszi, hogy elkezdted.
Csak a "kompresszió végnyomás" fogalmadat tettem helyre pár helyen, a többibe nem szerettem volna belenyúlni, hisz a saját szerzeményed.
Komoly téma, lehet ezt a végtelenségig boncolgatni és bővíteni.
Pl: meghibásodást mutató és előrejelző tünetek,

Egy fontos dolog, aki nem biztos a dolgában neki ne kezdjen egy motor javításának.
Keresse meg a megfelelő szakembert, aki felelősséget vállal arra, hogy összerakás után minden a helyén lesz, el is indul a motor és jó esetben sokáig teszi ezt hibamentesen. Nagy tudomány, rengeteg tapasztalatot és tiszteletet igényel.

Apró kiegészítés, mert sietek.
Felhibázás olcsón kapható plastigauge-el is történhet.