Nagy vonalakban, összegezve, akinek új a téma:
Az idősebb, még ténylegesen Japánban összerakott Toyota-k ezen belül legfőképpen a Corolla-k iránt hatalmas a nemzetközi kereslet. Míg egy olcsó vagy egy jó állapotú VW Golf, egy Ford Escort, egy Opel Astra akár heteket/hónapokat is ácsoroghat a használtautón, mire elviszik, addig az eladásra kínált E8 és E9 széria, túlnyomó része sokszor 1 percen belül!!! új gazdára talál.
Egy kis gazdasági helyzet, hogy jobban értsétek. Említettem már 1-2 találkozón is, hogy a Toyota Motor Corporation összes eladásának az Európai értékesítés (értsd Spanyolországtól a Skandináv félszigeteken át Magyarországig rengeteg Ország) mindösszesen 1-3%-át teszi ki. Nem, nem írtam el! Ez azt jelenti, hogy 100 új Toyota-ból csupán - jelenleg - 1-2 db kerül Európába. Az összes többi máshol talál gazdára. Ez az érték engem a mai napig megdöbbent, és ez nem új keletű dolog, így van már évtizedek óta.
Tudjuk, hogy a TMC a legsikeresebb autógyártó, tudjuk, hogy a Corolla a legnagyobb darabszámban értékesített típus a Földön, de azért valljuk be, itt Európában élve ez egyáltalán nem válik evidensé a szemünk előtt. Sőt, több környező Országban szinte keresgélnünk kell a Toyota-kat. Rengeteg a gyártó és iszonyatosan vegyes a piac. Franciától a Németeken át a Koreaiig mindenféle csoda márka megtalálható hazánkban is és valljuk be, "darabszámra" egyáltalán nem kiemelkedő a Toyota.
Az elenyésző értékesítési darabszám megmagyarázza az örök elégedetlenségünket. "Miért kerülnek hozzánk olyan gyengén felszerelt autók?"
Visszatérve az eladásokra, akkor hova kerül a többi 98-99%-a az új szépségeinknek? Az összes többi kontinensre. Észak-Dél Amerikától Ausztrálián és Ázsián át Afrikáig. És igen, gondoljunk a külföldi filmekre. Legyen az új vagy régi, egy más kontinensen játszódón, miket láttunk a háttérbe? Rengeteg Corolla-t, Land Cruiser-t, Hilux-ot, Hiace-t… Toyota-t, Toyota-t, Toyota-t... Rengeteget, sokszor olyan típusokat, amikről nem is hallottunk...
Miért lehet ez? Az én, vérfanatikus, talán túl elkötelezett szívem és eszem a következőre gondol:
Itt Európában (tisztelet a kivételnek), ahogy az előbb említettem, elmebeteg az autó tulajdonlási divat... Hitelből hitelbe ugorva megvenni (dehogy megvenni, inkább a Bankoktól kölcsönkérni) a minél újabb és nagyobb autókat. Ha van 6 millió forintom (kaptam ennyi hitelt) és az pont határa egy jól felszerelt Focus-nak és egy alap, alulmotorizált, fapad Mondeonak, akkor melyiket választjuk? Persze, hogy a Mondeo-t. Úgyis csak kívülről látja a szomszéd. Hogy lábbal kell hajtani, az már részletkérdés. Sokszor még maguk is elhiszik, hogy tehetősek, mert annak látszanak. Természetesen vannak kivételek itthon is és Ország szinten is. Ilyen pl: Svédország, ahol Európa legöregebb, de egyik legjobb állapotú gépparkja van. Ott nem ciki... Vagy Németország, ahol sokan megveszik az egyel kisebb, de kényeztető extrákkal teli autót. De sajnos a nagy átlag nem így gondolkozik.
Tehát itt vagyunk Európában, ahol csak az új autó a jó autó. Emellett annyi (sokszor hatalmas segélyinjekciókkal életben tartott, vagy rég felvásárolt) márka kínálja portékát, hogy talán fel se tudjuk sorolni a gyártókat. Válogathatunk bőven... És ha válogatás van, akkor egyre inkább az kerül előtérbe, hogy az olcsóbb autóba mégis benne van még plusz két extra, "Sőt a harmadikhoz gyöngyházfényezés is elérhető", "meg különben is nekem jobban tetszik a formája és a kapcsolóinak a színe"....
A bőség zavara… A minőség és a megbízhatóság háttérbe szorul, főleg úgy, hogy már mindenki úgy hirdeti magát, hogy százmilliárd km-t tesztelik a motorokat, hogy az F1-ben is van Renault így tutinak kell lennie az utcai autónak is, hogy felejtsük el az eddig alkotott képet, mert mostanra megújult az adott márka és megbízhatóbb, mint bármely másik.....
Félreértés ne essék, tudom, hogy manapság van egy pár, egész megbízható termékeket produkáló autógyártó és azzal is tisztában vagyok, hogy a Toyota minimálisan engedett a közgazdászoknak és egy hangyányit több a meghibásodás. Mindettől függetlenül úgy gondolom, hogy a sok 10 autógyártóból jó ha van 3-4, aki átlagosan jó minőségű, megbízható járműveket bocsát ki. Ezek az un. legjobb ár-érték arányú döntések és ezek zászlós hajója még talán mindig a Toyota.
A valóság azonban azt mutatja, hogy a végtelenül kevés tudatos vásárlónak és a kiváló marketingnek köszönhetően túlnyomó részt mégsem ez a pár márka képviselteti magát az utakon. Van a forgalomban minden egyéb, még olyanból is rengeteg, amik hírhedten megbízhatatlanok, amivel minden egyes útnak indulás egy szerencsejátéknak felel meg.
Na és mi van Európán kívül?
Ott valahol megmaradt az ésszerű gondolkodás. Az autó használati tárgy, amely sokszor elengedhetetlen a hétköznapi életünkhöz. Ha elromlik, azért is pénztől esek el, mert akár nem tudok keresni miatta, azért is pénztől esek el, mert meg kell javíttatni és azért is, mert másikat kell bérelni, amíg a saját el nem készül. Mindemellett erősen komforttényező is. A többi kontinens Országaiban rendszerint a mieinknél jóval nagyobb távokat küzdenek le az emberek nap, mint nap. Ha nincs autó, várjunk buszra, vonatra? Elkésünk, nem tudjuk magunkkal vinni a munkánkat, poggyászunkat, szenvedés azokon az utakon nyomorogni, át kell szállni...
Tehát a legfontosabb, hogy a lehető legmegbízhatóbbak legyenek a gépjárművek és tegyék ezt az adott szélsőséges környezeti viszonyok mellett.
Mert nincs mindenhol ilyen idill időjárás és úthálózat, mint Európában. Kell teljesíteni Afrikában a hatalmas hőingásban, a nappali 50°C-ban és rengeteg porban, kell teljesíteni Szibériában-ban a konstans -35°-ban, Mongóliában, ahol szinte nincsenek aszfaltozott utak, Ausztráliában, a kontinens közepén távol minden szerviztől, Brazíliában az őserdőben brutális páratartalom és hőség mellett folyókon átkelve, vagy Chile-ben a hatalmas hegyek országútjain, ahol alig kap Oxigént a motor... Ezek nem szélsőséges események ott, hanem a napi rutin. Olyan autó kell, ami mindezt éjjel-nappal bírja ÉS! a hatalmas távolságok miatt a mi futásainkhoz képest többszörös szorzóval.
Észak-Amerika, Ausztrália partvidéke, Ázsia Keleti része fejlettnek mondható, ahol ismét domináns a média, a marketing, ahova egyre több autógyártó beszivárog, azonban ott is fontosak a fenti szempontok és ha másért nem a nagy távolságok miatti rengeteg gondtalan utazás folytán, többnyire "tudatosan" döntenek autóvásárlásnál.
Az előző pár sor az, amiért a Toyota a legsikeresebb és a legnagyobb autógyártó lett. A Föld lakosainak 97-99%-ának számára valóban a megbízhatóság a legfontosabb. És ezt a Toyota tudja...
(Nem véletlen, hogy extrém helyzetekben, a Sarkvidéki expedíciókon, a sivatagokban, az őserdőkben, a hegyekben forgatott dokumentum filmekben is szinte kivétel nélkül Toyota terepjárókat látni…)
Na és a „kis”
Ha manapság Afrikában forgatott filmeket nézünk, akkor is mit látunk? Rengeteg régi Toyota-t a háttérben. Többnyire régit és nem újat. Hogy az lehet az oka, hogy a lakosok nyilván szegényebbek vagy az, hogy Japánban szerelték őket össze, vagy, hogy a régebbi (kevésbé közgazdász diktált) technika egyszerűségéből, kevésbé szabályozottságából adódóan is sokkal megbízhatóbbak, nem tudom. Lehet mind egyszerre.
1-2 főleg Észak-Afrikai Országban preferálják még a régi, egyszerű Peugeot-okat vagy Mercedes-eket hasonló szempontokból kifolyólag (azok közül is van, ami kimegy a világból), de a Japán gyártóhoz képest ezek a márkák képviselői kisebbségnek mondhatók.
Ami minket is érint, hogy a mai napig HATALMAS a kereslet a használt, 80-as, 90-es években gyártott Toyotákra. Ezekben az autókban sokszor 999999km-nél többször is átfordul az óra és csak mennek és mennek és mennek.
Afrikába ugye nagyon sokan és egyre többen vannak. Az oda gyártott régi Toyota-k mind használatban vannak, így kell az utánpótlás. Első sorban honnan? Hát persze, hogy Európából, hisz ezek a régi sz@rok a mi társadalmunk szemében nem érnek már semmit, keveset is futottak, nyugaton meg is kímélték őket.. Kell ennél jobb?
Külön iparág alakult ki az itteni Toyota-k exportálására. Amint korábban említettem első sorban E9-es (E8, E10) Corolla, (Carina), Hiace és egyéb Japán buszokra, terepjárókra vannak szakosodva. Diesel preferálva, de a benzineseket is szeretik. Felszereltség kis szerepet játszik a vásárlásnál.
Pár Afrikai állampolgár itt él köztünk
Ilyenkor mi, klubtagok, Magyar érdeklődők nem is értesülünk arról, hogy naponta hány Corolla talált így gazdára, hisz azt sem tudjuk, hogy volt ilyen eladó…Bruce E9 írta:... Nem semmi business megy itt a háttérben ezekkel az Afrikaikkal! Kipróbáltamtegnap feladtam egy kamu E9 LB hírdetést a hahun. Még nem is tettem fel a képeket és már hívtak! kb. 30 mp-es reakcióidővel! Döbbenetes.
A hirdetésvadász a másnapi összegzett e-mail-jével sajnos már nem sokat ér
Ez az, amiért van egy kis keserűség bennünk. Sokszor szuper, jól árazott példányoktól esünk így el és viszik őket külföldre. Ez a fórumon többször káromkodást szül, de komolyan kérdezem, biztos kell haragudni rájuk? A mi kis Toyotainkat életben tartják, rendbe hozzák és tudjuk, hogy még jó ideig nem kerülnek a zúzdába. Egyfajta márka iránti hűségként, elismerésként próbálok erre gondolni és pozitívan felfogni. Szerencsénk, hogy a Gti-kért, kevésbé rajonganak, 1-2 egyéb példányt is pár okból kifolyólag meghagynak nekünk (ár, eladó megijed az akcentustól…). Ha mi is szemfülesek és gyorsak vagyunk, a mai napig tudunk jó autókat vásárolni. Volt, hogy már megegyeztünk az eladóval, a vásárolt autóban ültünk, pár méterre tőlünk ránk ígértek és a forgalmit elvíve, az adás-vételi megírásával biztosították magukat az autó tulajdonjogát illetően. Nem volt mit tenni, nagyon bosszúsak voltunk, hisz kincs volt. De erről is inkább a jó magyar eladó tehetett. Meg se kérdezte adunk-e mi is annyit, csak sunnyogott. Nincs bennem harag. Ez a szemfülességen és a gyorsaságon múlik. Ők ezzel keresik a kenyerüket, persze, hogy profin csinálják…
Többükkel találkoztam már személyesen is. Az illetők Európai szemmel néha visszataszítók (full fekete, Afrikai bőr, sárga szem, kicsit ápolatlanok is elsőre), azonban mindig vigyorognak, boldogok és viccelődnek. Nekem legalábbis ez a tapasztalatom.
Az autókból egyébként próbálnak alkudni, de tökéletesen értenek hozzá, így ha alapból jó árú és vonakodik a tulaj, azonnal kicsengetik a vételárat.
Sokszor be sem ülnek próbakörre, ránéznek és már írják is a papírt, utána pedig általában jön a tréleres emberük. Örülnek, ha látják a rozsdát az eladásra kínált autón. Attól kifejezetten undorodnak, ha gittel, pur habbal el van vakolva és eladásra össze kendácsolva az autó. Kint jóval olcsóbb és sokszor minőségibb a javítás, egy varázs-garázsos autón meg több lesz a munka és nem feltétlenül tudják felmérni a valós állapotát. Nyilván a rozsdásnak tűnő autó olcsóbban is elhozható, ez sem utolsó szempontcslaci105 írta:... kérdezte hogy milyen autóm van, mihez viszem a kormányt. Mondtam, hogy 1.8-as diesel E9 Liftback, ami nagyon jó állapotban van. Anélkül, hogy bármi egyebet kérdezett volna, vagy bármilyen egyéb infót mondtam volna az autóról, látatlanban 250.000 Ft-ot beajánlott az autóért! Persze mondtam neki, hogy az autó nem eladó, nyilván akkor kormányt sem keresnék hozzá... Nem akarta tudomásul venni, és bekínált 300.000-et, de mondta, hogy ez a max! Közöltem, hogy mondhat 500 ezret is, az autóm akkor sem tárgyalási alap!
Az autókat összegyűjtik trélereken, majd rendszeresen küldik ki őket, Belgiumba, Hollandiába, ahol a hatalmas telepeken várják a konténerhajót. Amint összegyűl egy adag, már hajóznak is Afrikába az új tulajokhoz.
Egyre többen vannak ezek a „kereskedők” itt Európában, így köztük is nagy a versengés. Mára már tele vannak az apróhirdetési portálok ilyen-olyan „Toyota-t vásárolnék” hirdetésekkel, a szélvédőinken sokszor találkozhatunk cetlikkel is, de számtalanszor állítottak már meg benzinkúton, piros lámpánál, hogy most azonnal fizetnek az autómért.
Ez van, megy a piac
Alkalmaznak embereket, akik egész nap a net előtt ülnek, akik trélereznek nekik és mára már olyan bedolgozók is vannak (Arabok, Magyarok), akik megvesznek hibás, törött autókat, megjavítják őket és hívják is a „szerződött” Afrikai partnerüket, ha elkészült
Ezen felül, ami relatív újdonság, hogy találkoztam már olyan illetővel is, aki ugyanúgy halom számra vásárolja össze Toyota-inkat, viszont azonnal bontja is szét őket. Semmit sem ad el, hanem az alkatrészeket kategorizálva exportálja a kinti javításokhoz.
Magyarul bosszúsak és büszkék is lehetünk, hogy régi Toyota-ink a mai világban ilyen keresettek.
Egy dolog maradt, ami mindig piszkálta a fantáziám. Ha az eladásnál is ennyi emberen átmegy a dolog, ha benne van az egész Európán átívelő szállítás, a telepeken való őrzés, a hajózás, a kinti javítás, és a kinti kereskedő(k) haszna…., akkor mi pénzért adhatják el kint ezeket a 20-30 éves autókat, hogy még így is megérje ez az egész procedúra?!
Erre kaptam a múlt héten egy „választ”, amit nem illik elmondanom. Higgyétek el, egy jó állapotú E9-et olyan sokért tudnak eladni, hogy azt nem is gondoltátok volna
Mi a véleményetek a témával kapcsolatban? Bosszankodjunk, vagy inkább örüljünk, hogy elviszik autóinkat?
Örülnék, ha egyszer olyan is írna pár sort, aki jártasabb a témában, mint én. Sokan dolgoznak az Afrikaiak keze alá. Kíváncsi lennék, mit írtam helytelenül és mivel lehet kiegészíteni ezt a gondolatmenetet. Pl miért nem mennek annyira a Camry-k a Starletek?
Előre is köszi!

KE11 Sedan 




