Garázs, műhely, tároló helység, kerti tető építése

[Pacsker]

Gondoltam, Corolla tulajdonos létünkre többünket érdekelhet egy-egy autó tárolására is alkalmas helység megépítése.
A közeljövőben megkezdek egy kisebb építkezést és a teljesen hivatalos kivitelezési lehetőségnek igyekeztem alaposan utánajárni, hogy ne érhessen később semmi féle meglepetés.
Szeretném veletek megosztani. Nem vagyok jogász (nem is szeretnék az lenni), lehet kihagytam, vagy tévesen értelmeztem valamit, ezért az infók tájékoztató jellegűek, amiket most megosztok veletek. Kiindulási alapnak jó, de illik alaposan (adott területre vonatkozóan!) utánajárni.


Kezdjük a legrossszabb eshetőséggel... Megépítettél valamit mindenféle engedélyezéstetési eljárás nélkül.
Jó esetben minden szomszéd partner benne, jó a közösség és hibádra nem derül fény.
Rossz esetben (sanszos) szúráspróba szerint / rosszakarói indíttatásból / légi, műholdas felvételeken látottak alapján (jó pár éve ezekkel is dolgozik a hatóság) kijön az építésfelügyelet ellenőrizni.

Ha észreveszi, hogy a helyrajzi számon bejegyzett építményeken kívül van ott valami egyéb, akkor hivatalból köteles eljárni:
- Automatikus bírság kiszabás - Alapterület x 100ezer Ft / 2 Magyarul egy 6x5 m-es építményért másfél millió Forint. Fájó...
- Majd HA nem ütközik túlságosan a jogszabályi előírásokban, rendeletekben (később) foglaltakkal, akkor lehet kérni rá fennmaradási engedélyt.
- Ha totál szabálytalan, akkor köteles vagy lebontani...

Magyarul nem éri meg rizikózni!
Egyedüli mentsvár, HA bizonyítani tudod, hogy az építmény több, mint 10 éve épült. Ebben az esetben mentesülsz az eljárás alól.


Nézzük akkor azt, ha hivatalosan, fogáspont nélkül szeretnénk létrehozni.
Két típusa lehet:
- Építési engedélyhez kötött
- És építési engedély nélkül végezhető tevékenység.

Ezt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szabályozza.

Az alábbiakban nézzük a saját példámat, így talán könnyebben érthető lesz.
Alapvetően egy egész nagy alapterületű betonozott alappal rendelkező, "könnyű szerkezetes", kerti tárolóhelység és garázs építése lenne a célom, minimális pincével.
Amennyiben az engedély nélkül végezhető határértékeken/kritériumokon túllépne az elképzelés, tehát építési engedélyhez kötött lenne az építkezés megkezdése, az alábbiakkal kellene számolnom

(ha nem közművesített, mert az nagyban bonyolítja a dolgot)
- Ép. eng. illetéke: 10 ezer Ft-tól
- Építési terv elkészítése: 60 ezer Ft-tól
- Műszaki ellenőr rendszeres terepszemléje: 40-50 ezer Ft-tól
- Használatbavételi engedély: ?
Nyilván ha hibázol, hiánypótlások, javítások költségei, felmerülő egyéb engedélyek költségei.

Lehetne sokkal több is, de azért így sem kevés.


Természetesen szempont a költséghatékonyság, ezért megvizsgáltam az engedély nélkül végezhető tevékenységeket is. Továbbiakban ezt taglalnám.
FONTOS! Szájról-szájra terjednek teljesen megalapozatlan baromságok, vagy korábban még élő, azonban mára már eltörölt kiskapuk. Ilyen "urban legend" például,
- Hogyha egyik oldala már nyitott az épületnek
- Ha elemeljük a földtől 5 centire a falakat
- Ha csak szaletliről beszélünk, tehát 4 láb és egy tető
- Ha könnyűszerkezetes zártszelvény / fa a váza
- Ha nem betonozott az alja, hanem térköves, viakoloros
- Ha a meglévő épület az egyik fala
......
vagy/vagy.. akkor nem vonatkozik rájuk semmilyen szabály, netán bármekkora alapterületű lehet.
Ezek butaságok. Ilyen már nincs, nagy részük nem is volt. Érdemes utánajárni a dolgoknak, mert ha nem, óriási dőlés lehet belőle.

Fontos tisztában lennünk az alap fogalmakkal!

Építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre
szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és
kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a
terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával,
beépítésével jön létre. Az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos
használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai
berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma).

Épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel
részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott
rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés,
illetve tárolás céljából.

Műtárgy: mindazon építmény, ami nem minősül épületnek és épület funkciót jellemzően nem
tartalmaz (pl. út, híd, torony, távközlés, műsorszórás műszaki létesítményei, gáz-, folyadék-,
ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas műszaki alkotások).

Többi épitéssel kapcsolatos fogalom: https://www.e-epites.hu/528


A korábban jelzett kormány rendelet egyik pontja kimondja:

Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek
...
8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.
...
33. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

Fontos. Valami ultra jól szabályozva van és valami kevésbé. Utóbbinál az illetékes szakhatóság vagy felügyelet az adott szituáció szerint kezelheti, számolhatja a dolgot.
Konkrétan most a nettó 50 légköbméterre gondolok. Azt mondják sokan, sokféleképpen számolnak, így érdemes BRUTTÓval számolni tervezéskor, tehát a falakat, oszlopokat is beleértve tervezni.

Kicsit autóspecializálódjunk:
Ha félnyereg tetős építményről beszélünk, és minél nagyobb alapterületet szeretnénk, akkor az alábbiakkal számoltam egyelőre:
5,5 x 4,54 x 2m
Ahogy jeleztem egy autót is beraknék szívesen. Ha netán egyszer összejön az LS Lexus azzal is be kéne parkolni alkalom adtán, azonban az 5 méter hosszú. Addig is lesz hely egy normál személyautó előtt és mögött is elsétálni. Magasabb részen a tető 2,1m alacsonyabban 1,9m (a magassággal hatalmas alapterületet lehet nyerni). Egy Liftback felnyitott csomiajtaja is 1,9m.


Ergó a kormányrendeletbe beleférünk, de még ne örüljünk!
Jön a második lépcső, a helyi szabályozás.
A Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat
Ezt mindenkinek a saját önkormányzati hivatala állítja elő. Általában internetről letölthetők.

Ez az a szabályozás, ami többek közt megmondja,
- mi a telked övezeti besorolása,
- milyen építési jellegű (pl: szabadonálló, sarkos, zárt telkű, ikres...)
- van-e extra korlátozás rajta (pl: kiemelt pihenő övezet)
- milyen beépíthetőségű terepszint felett és alatt
- mi a minimálisan meghagyandó zöld terület mértéke
- mi a "kerítésektől meghagyandó távolság" (elő, oldal és hátsókert)
- milyen anyagból építkezhetsz
- netán építési területen kívül van-e lehetőség tároló helység létesítésére
....

Tudom, hogy mindenki utál jogászkodni, de érdemes alaposan átolvasni minden rendeletet, jogaszabályt, utasítást a későbbi kellemetlenségek elkerülése végett.
Olvastam én is rengeteget, jogi fórumokon tettem fel gyakorlati kérdéseket, MAJD BEMENTEM az önkormányzatba az Épitéshatósági Osztályra a övezetemben illetékes ügyintézőhöz és a Főépítészhez.
Fontos a személyes kapcsolat és mondhatnak olyanokat is, amin átsiklottunk.

Az építési szabályzat átolvasását követően általában erősen elszomorodik az ember.
Esetemben hátsókert minimum 6!!! méter, oldalkert minimum 3 méter.
Szerencsére a kis ingatlan, nagy telek miatt a beépíthetőségbe és a zöld terület meghagyásba beleférek.
Azonban van egy kivétel is:

- A fő rendeltetést kiegészítő építmény lakóövezetben csak a hátsó telekhatárok mentén, az oldalsó
telekhatárok csatlakozásánál, összevont építési helyen és egy tömegben létesíthető a szomszéd
jogok sérelme nélkül, ha a telektömbre ez már jellemző.

Előny, hogy a hátsó "sarkokba" figyelmen kívül hagyhatom a hátsó és oldalkert méretét (nyilván praktikusabb, mint a telek közepére felhúzni valamit), azonban:

A fő rendeltetést kiegészítő épületre az
alábbi megkötések vonatkoznak:
- funkciója kizárólag a kertműveléshez kapcsolódhat; gépkocsi tárolásra is szolgálhat, ha az
bizonyíthatóan másképp nem oldható meg;

A főépítész azt mondta, ha a meglévő épületben nem oldható meg a gépkocsi tárolása

- kialakítása kerti építmény jellegű lehet, lehetőleg favázas szerkezettel, félnyeregtetővel;
- anyaghasználatnál a fém és a műanyag nem megengedett;

Zártszelvény kilőve... Köszi! ...

- az övezetre vonatkozó építési jellemzők betartásával egyidejűleg legfeljebb 30m²
alapterületű lehet;
- az építmény magassága, s telekhatárra eső homlokzatának magassága nem haladhatja meg a
3,0 métert;

Ha számolunk, ez meghaladja az engedély nélkül építhető építmény kritériumát. Feltettem a kérdést.. Az ügyintéző hölgy azt mondta, hogy az nem számít, lehet bátran 30nm alapterületű, a főépítész vacilált és azt mondta talán akkor a max 50lm3-el kell számolni. Attól tartok utóbbi, mert a szabályozást együttesen kell alkalmazni, tehát "ÉS"
Valaki esetleg nem tudna ennek utána nézni pontosan??

- az oldalhatárok felé eső határoló falai mindkét irányban tetősík fölé nyúló tűzfalas
kialakításúak.

Tehát a kerítés felé néző oldalak TÉGLA!! építésűek kellenek, hogy legyenek tűzvédelmi szempontból...

A többlet infó nyilván komolyan átszabja a terveinket, de tegyük fel hozzá tudjuk igazítani őket.
Akkor nekikezdhetünk az építésnek?
NEM!

Mert a polgármesternek van joga egy további szabályozást hozni.
Ez pedig nem más, mint az "Önkormányzati rendelet - Településképi bejelentési eljárásról"... Természetesen az én kerületemben élnek a lehetőséggel
Ezt ugyancsak nem linkelem, mert értelem szerűen saját lakóhelyre vonatkozik, így le kell tölteni a rátok vonatkozót, ha van.

Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy akármennyire is engedély nélküli, mindenféle elvárásnak megfelelő építményt szeretnénk emelni, mégiscsak írnunk kell egy levelet (formanyomtatvány) a polgármesternek, amelyet a főépítész szakmai elbírálása alapján engedélyez vagy elutasít.

A jelen rendelet előírásai szerint a településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az
építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1.
mellékletében felsorolt építési munkák közül az 1., 2., 4.-9., 11., 12., 14., 17., 21-24.

Korábbi 8-as benne van
33-as nem. Tehát a pincét nem érinti.

Esetemben szükséges tartalmi elemei a kis dossziénak:

A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – az alábbi munkarészeket kell
tartalmaznia: megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített
a) műszaki leírást
b) műszaki terveket, a tervezett tevékenység illetve változtatás megértéséhez szükséges
tartalommal és feldolgozottsággal, de legalább az alábbi tartalommal:
- hivatalos térképmásolat,
- építész helyszínrajz a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,
- fotók a tervezett tevékenységgel érintett területről, épületről és közvetlen környezetéről,
- alaprajz, metszet, homlokzat megértéshez szükséges mennyiségben és léptékben,
alkalmazott anyagok és szerkezetek feltüntetésével,
- utcakép, látványterv, színterv.

Magyarul csak kell ide is "terv". Ugyan nem egy építési engedély megkéréséhez szükséges anyagmennyiséggel, de így is pénzbe fog kerülni...
És ami ennél is fontosabb. ESZTÉTIKAI kérdés!
Pontosabban részben a Főépítész ízlésének kérdése. Mindenféle érzelem kinyilvánítástól elhatárolódok..
"Az OSB lap úgyis hamar le lesz vakolva és akkor máris épület jellegű kinézetű. Legyen inkább léc az oldala szellősen, hogy átfújhasson rajta a szél. Kerti építménynek látszódjon. Az OSB túl bodega szerű".

Magyarul még ilyen tényezőkre is kell figyelni. A célt értem és tényleg fontos az esztétika egy kiemelt pihenő lakóövezetnél, de azért ha csak szépen festett, vagy lazúrozott 12-es OSB-re futja a maradék két oldalnak (főleg, ha a másik kettő már tégla kell, hogy legyen), akkor örülnék, ha azért az is elmenne "kerti építménynek".


Tanúlság:
Mindenki becsülje meg a jó szomszédait!
Ha van egy 10 évnél öregebben megépült, nagy garázsa/tároló helysége, verje földhöz a seggét örömében

Ha bárki tenne kiegészítést, korábbi tapasztalatot, tippet, javaslatot, nagyon örülnék neki.
Mint említettem, az építkezés megkezdése előtt állok és minden tanács, segítség jól esik.

[bepi81]

Nem tudok tanácsot adni az építkezéshez.

Annyi tapasztalatom azonban van az ügyben, hogy a pár éve vásárolt sátorgarázsom miatt az egyik társtulaj a telkünkön, bejelentett a városi építésügyi hatóságnál. Persze, ez nem hivatalosan történt meg, mert egy ilyen bejelentésért felénk 15.000Ft illetéket kellene fizetni...
Lényeg, hogy kijött helyszíni szemlére az ügyintéző és miután konstatáltuk, hogy ismerjük egymást fősuliból, annyit tanácsolt, hogy a sátorgarázs zártszelvény oszlopainak földhöz kötése lehet kiskapu a jogszabály szerint:
azaz, csak az számít építménynek, ami földhöz van rögzítve! Ha nincs (tehát, oldva vannak a csavarjai), akkor jogilag nem más, mint egy halom sóder, vagy bármilyen oda tett tárgy.
Ez ellen, pedig polgári peres eljárás keretében léphet föl az, akinek nem tetszik, ami megint csak nem ingyenes.

(természetesen, az oldott lefogatás sem azt jelenti, hogy a földön vannak az oszlopok és, mivel, épületekkel szorosan körbezárt udvarunk van, ezért az esetleges erős, viharos szél sem veszélyeztet semmit...)

Ezt csak azért írtam le, hogy a jogszabályokat szigorúan szó szerint(!) kell értelmezni, akkor is, ha legálisan akar valaki megoldást találni és akkor is, ha nem.

[cslaci105]

- az oldalhatárok felé eső határoló falai mindkét irányban tetősík fölé nyúló tűzfalas
kialakításúak.

Tehát a kerítés felé néző oldalak TÉGLA!! építésűek kellenek, hogy legyenek tűzvédelmi szempontból...

Mekkora és milyen rendeltetésű épület(ek) van(nak) a szomszéd ingatlanokon és a tervezett garázsodtól kb. milyen távolságra helyezkednek el?
Ugyanis március 05.-én teljesen megváltozott a hazai tűzvédelmi szabályozás, és ez a változás érinti a tűztávolságokat, tűzterjedés elleni védelem követelményeit is.
Például ha a tervezett épületed csak földszintes, az épületet legfeljebb 10 személygépjármű tárolásának rendeltetésére építed , és a pince amit szeretnél nem lesz 3 méternél mélyebben a talajszintnél, továbbá 50 személyesnél nagyobb bulikat nem tartasz benne akkor a tervezett épületed tűzvédelmi szempontból Nagyon Alacsony Kockázatúnak (NAK) minősül. Tegyük fel, hogy a szomszédban egy kétszintes (földszint+beépített tetőtér) családi lakóépület van, amelynek még van egy pincéje is -2,00 méterrel a talajszint alatt. Nos ez az épület bármily meglepő, szintén Nagyon Alacsony Kockázatúnak minősül tűzvédelmi szempontból.
A március 05-től hatályos tűzvédelmi szabályozás szerint két NAK osztályú épület között mindössze 3 méter tűztávolságot kell tartani! (A maximális legnagyobb kötelező tűztávolság jelenleg 10 méter, amit két Magas Kockázatú (MK) épület között kell tartani.)
Ha két épület között a tűzterjedés elleni védelem tűztávolság tartásával biztosítható, akkor nem kell még külön ráadásként tűzfalat is létesíteni.
Az említett szabályozás: 54/2014. (XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
Építéssel kapcsolatos előírásokon túl tartalmaz használattal, üzemeltetéssel kapcsolatos előírásokat is, amiket nem árt ismerni. Sajnos a katasztrófavédelem nem a toleráns hatóságok közé tartozik...

[Pacsker]

Teljesen ki vagyok idegileg.
A TÚLszabályozások miatt vagy több 100 ezer Ft-al többe kerül az anyagköltség és a munkadíj, vagy az építési engedély kérése maga kerül sokkal többe.

Nem hiszem el, hogy egy sima kerti tárolót szeretnék, ami belefér az "építési engedély nélkül végezhető" kikötésébe a kormányrendeletnek és mégis ilyen-olyan indokokkal, de el van lehetetlenítve az épp kereteken belüli kivitelezés.
A lustákon és belesz....om típusú embereken kívül most már tudom miért építenek ilyesfajta építményeket engedélyezés és 1-2 szabályozás figyelembe vétele nélkül. Annak ellenére csinálják, hogy tudják hatalmas rizikót vállalnak 10 éven keresztül. Ha dőlés van, akkor meg kész anyagi totálkár.

Vagy milliomos vagy és meg van oldva a dolog...

Ha az igényekből leadnék, térköveznék beton helyett, majd leraknék mondjuk egy ilyet, amit beburkolnék körbe OSB-vel, az sem felel meg, mivel fém a vázszerkezete és oldalhatárok fele eső falai nem tűzfalas kialakításúak.
Gyönyörű egyébként a helyi építési szabályzat megfogalmazása:

- anyaghasználatnál a fém és a műanyag nem megengedett;

Tehát fém kötőelem se lehet benne?!?! ...

Katasztrófa

[[Walaki]D`Lair]

Szarjál már bele, kit érdekel mit ír a ejj hajj szabályzat. Építesz egy sufnit azt csá. Csináld minél olcsóbbra, hogy ha esetleg mégis bontani kellene akkor se legyen nagy bukó. Csak halkan megjegyzem egyébként, hogy a bontási procedúrát is sok évig el lehet húzni, ex apósom garázsa is full engedély néküli, tizenéve pereskedik miatta, bontási végzés van rá 2 éve aztán még mindig áll....

[Wortex]

Van még egy opció.
Szomszédi viszony függvénye, ha lehetséges, íratni szomival egy nyilatkozatot, hogy a beton alap már ott volt az udvaron nem tudni mióta.
Utána azt építesz rá amit szeretnél.
Ilyen a szomszédom "Méhész" háza. Még csak nem is garázs.

[Pacsker]

Az alap szerintem nem áll meg.
Ha a konkrét építmény van meg több, mint 10 éve (4 fal, tető), akkor van kizárólag kibúvó.

A szarok bele megcsinálom azért nem jó, mert az egyik szomszéd "példa értékű" (és pár éve már rendszeresen készülnek műholdas/légi nyilvántartások) és egy be(fel)jelentés okozta bontási végzés előtt úgy kezdődik az eljárás, hogy alapterület négyzetmétere*50000Ft-al. Utána jó napot és csak ezt követően fennmaradási engedély <--> bontási kötelezettség.

Sajnos.
Csakis a full legális dolog jöhet szóba. Persze a legális kiskapukra nyitott vagyok.

[Pacsker]

Na végre egy kis jó hír
Belebújtam ismét az önkormányzati rendeletekbe.
A Településképi véleményezési illetve a Településképi bejelentési eljárással kapcsolatban a Főépítészi irodának kell eljárni.
Ha valakinek kell majd, a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet itt szabályozza ezeket.

Az Önkormányzati Véleményezési és az Önkrományzati Bejelentési eljárás a hivatkozásokon belül van konkretizálva.

Végre szétbontották őket és nem köteleznek minden engedély nélkül végezhető tevékenységet. Gondolom rájöttek, hogy hatalmas feladat.
Kihangsúlyozza a kerület szempontjából kiemelt útvonalak mentén fekvő ingatlanokat, a műemlékeket, a közterek és parkok mentén elhelyezkedő ingatlanokat, a reklámelhelyezéseket stb. Ami logikusan alkotja a városképet...
Ugyan hivatkozik az én Övezetemre, de ahogy néztem nem vonatkozik rám egyik sem.

közterek és közparkok telkei illetve az azokkal határos L4 (kertvárosias lakóterület)
keretövezetbe sorolt ingatlanok,
...
az L4 keretövezetbe tartozó tömbökben található 60 m²
bruttó beépített alapterületet
meghaladó méretű meglévő épületek építésügyi hatósági engedélyhez kötött átalakításának,
bővítésének tervei valamint a telek természetes terepszintje - védett természeti területen 1,0
m-t, egyéb területen 3,0 m-t meghaladó - végleges jellegű megváltoztatásának tervei;
...
az L4 keretövezetbe tartozó, kialakult, vegyes beépítésű tömbökben található meglévő
épületek bővítésének, átalakításának tervei mérethatár nélkül, amennyiben a bővítéssel,
átalakítással érintett meglévő épület eredeti állapotában részben vagy egészben nem felel
meg Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének a
Budapest XVII. kerület Városrendezési és Építési Szabályzatáról „17. KVSZ” szóló 3/2006.
(III.2.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: 17. KVSZ) előírásainak;
...
az L jelű lakóterületek keretövezeteiben valamint a VK, I, IZ keretövezetekben létesítendő
olyan új épület, építmény terve, amely a közterület felőli építési határvonal és a meglévő
épület közterület felőli homlokvonala közötti területre kerül, mérethatár nélkül;
...

Magyarul ahogy néztem, végre nem tartozok bele az eljárások alkalmazási körébe.
Felhívtam a Főépítészi irodát. Rögtön kért címet, házszámot, majd mondtam, hogy az építési szabályzatban foglaltak szerint hátsókert és oldalkert találkozásában (utcáról szinte nem is látszik), építési engedély nélkül végezhető tevékenységről lenne szó.
Megerősített, hogy "VALÓBAN NEM KELL TELEPÜLÉSKÉPI eljárást folytatni".

Szupi!
Ha valakinek idővel a szabályozással kapcsolatban lenne kérdése, szóljon nyugodtan, igyekszem majd segíteni, útba igazítani.


Jöjjön a gyakorlati rész és kérnék tőletek segítséget benne.
Építkezéshez full hülye vagyok, így előre is köszönöm a tapasztaltak segítségét.
A kritériumok, aminek meg kell felelnem:

Épület korm. rendelet:

Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m
gerincmagasságot.

Pince ("akna") korm. rendelet:

A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése

KVSZ:

a) A hátsókert mérete szabályozási terv eltérő rendelkezése hiányában:
az épület arra néző homlokzatának átlagos magasságával azonos érték, de legalább 6,0 m

b) Nem kell hátsókertet kialakítani:
1 zártudvaros beépítés esetében
2 abban az esetben, ha a telek 100%-os beépítettsége megengedett.

c) A zártsorú beépítési módú építési helyen nem zártsorúan kialakított épület esetében az épületek
közötti legkisebb távolságot az illetékes szakhatóság(ok) előírásai alapján kell meghatározni.

d) A fő rendeltetést kiegészítő építmény lakóövezetben csak a hátsó telekhatárok mentén, az oldalsó
telekhatárok csatlakozásánál, összevont építési helyen és egy tömegben létesíthető a szomszéd
jogok sérelme nélkül, ha a telektömbre ez már jellemző. A fő rendeltetést kiegészítő épületre az
alábbi megkötések vonatkoznak:
- funkciója kizárólag a kertműveléshez kapcsolódhat; gépkocsi tárolásra is szolgálhat, ha az
bizonyíthatóan másképp nem oldható meg;
- kialakítása kerti építmény jellegű lehet, lehetőleg favázas szerkezettel, félnyeregtetővel;
- anyaghasználatnál a fém és a műanyag nem megengedett;
- az övezetre vonatkozó építési jellemzők betartásával egyidejűleg legfeljebb 30m²
alapterületű lehet;
- az építmény magassága, s telekhatárra eső homlokzatának magassága nem haladhatja meg a
3,0 métert;
- az oldalhatárok felé eső határoló falai mindkét irányban tetősík fölé nyúló tűzfalas
kialakításúak.

Nagyobbat szerettem volna, de be vagyok korlátozva.
Az elképzelés egy ~ 4,5m széles, 5 és 6m hosszú (egyik oldala nem derékszögű a kerítés miatt), 2m belmagasságú építmény. (1 autó + satupad és egy kis tárolási kapacitás)
Körbe legalább 50 centi túlnyúlt aljzatbetonnal (felázás)
A 4,5m-es egyenes oldal elé (ahol a kapu van) még egy ~23nm-es beton placc, hogy rá tudjak fordulni a "garázsra".
Ebbe az irányba és az egyik oldalra relatív nagy tető túlnyúlás és előtető, hogy esetleg alatta is lehessen tárolni olyat, ami ne ázzon.
A helységen belül egy pince (szigorúan tárolási célra!), ami ~1,2m széles, 1,7m magas és 5m hosszú, plusz egy kiegészítő kis odú, amiben a kompresszor elfér, hogy ne legyen zajos.
Csinálok valami tervet és berakom majd.

Nem mondok újat, ha azt mondom nagyon fontosak az anyagiak. Ha tudnék se akarok nagyon sokat beleinvesztálni, mert költözünk hamarosan.
Jól számolom, hogy 65-70nm fedéséhez 10 centi vastag vasalt betonnal 7m3-ről beszélünk? Készbetonnal az kiszállítva ~120 ezer Ft? Szivattyúzni nem biztos, hogy lehetne, de ha igen durván megdobná a költségeket.
Otthon kevergetve, talicskázva ugyanennyi beton mennyiből jönne ki megközelítőlegesen? És kb időben (földmunka és zsaluzáson kívül) mennyi időt vesz igénybe?
A betonba szükséges vasalatnak kb mennyibe kerül a nm-re?
Milyen sűrűn kell dilatáció a kinti részhez? Benti mehet anélkül?
Ha a két tűzfal téglából kell, hogy épüljön ~27nm fal felhúzása (alap nélkül) mennyibe kerül bontott téglából? És újból?

Pincéhez elég 15-ös zsalukő?
Ha tégla fal kell, annak az alapjának milyen szélesnek illik lenni minimum és hány sorban rakandó?

Pince, ("akna") szélességének mi az optimális mérete?


Cslaci! Tűzvédelmi kérdések:

az oldalhatárok felé eső határoló falai mindkét irányban tetősík fölé nyúló tűzfalas
kialakításúak.

Ez pontosan, szóról-szóra mit jelent?
Lehet OSB az oldala? (A sarok átlós szomszéd tégla épületétől (tehát ahol a két építmény csücske van a legközelebb) nem tudok elhagyni 3 métert). Azt mondja az építési szabályzat, hogy a kerítéstől max 1m-re lehet az építményem. Az övé is kb annyira van.
Azt írja, "lehetőleg favázas szerkezettel". Üti egymást a tűzfallal? Ha nem lehet OSB, akkor csak A1 tűzvédelmi besorolásba tartozó beton vagy tégla? A tégla hány soros? Mekkora a minimum vastagsága?
Ablak lehet ezen a két falon? Tudom, hogy abszurd, de olvastam ilyet már a neten
Az oldalhatár a két kerítés oldalt jelenti (logikus lenne) vagy a két oldalszomszédom fele eső részt, mint az oldalkert fogalma?

Előre is köszi a válaszokat!
Szeretnék kalkulálni, mielőtt belekezdek. Egy félkész akárminél az is jobb, ha bele sem kezdek.

[toytomi]

Szerintem bontott téglából csináld meg, ha spórolni akarsz. Ha nagy betonplaccot akarsz elé, akkor én egy méterenként raknék bele dilatációt. De azt utólag is vághatsz bele.

Ha aknát akarsz, akkor úgy méretezd, hogy felállva benne a válladig érjen. Szigetelést a beton alá ne felejtsd el(belvíz)! Vízzáró beton, vagy olyan szigetelő fólia, amit úszómedencékhez használnak. Zsalutégla a falnak, érdemes még vasszerkezet is bele. Bár nem tudom mennyire szeretnéd masszívnak csinálni, én vasat is raknék bele. Egy 1,7m mély 1,2m széles aknához, kb 2m mély és 1,5m széles gödröt illene hozzá ásni. Nem vagyok építész, pontosan nem tudom mekkora kell neki, de ha mindent beleszámolsz(vas + szigetelés + zsalutégla) akkor kb ez jönne ki.

Legtöbbet nyilván úgy tudsz spórolni, ha megadnak csinálsz mindent. Nem lesz olyan szép (bár, ha az autóidból indulok ki ) de meglesz csinálva. A vége felé úgyis rájössz a technikákra, aztán megy mint a karikacsapás (saját tapasztalat)

[Bruce E9]

Matyi,

kb. 10 évvel ezelőtt már én is építettem egy garázst 6 x 3 méteres alapterülettel. Mindent szinte én csináltam rajta és minden új építőanyagból készült. Tégla fal, sátortető cserép fedéssel, salappal "pince" nélkül.
Csak az építőanyag volt összesen kb. 1 millió HUF. Az alap 50 cm széles 80 cm mély +ajzatbeton 12 m3 beton ment bele, nyugodtan számolhatsz 12000 Ft/m3 betonárral, ha magadnak kevergeted lehet kijön 10 000 Ft/m3-ből, bár most nem tudom a cement sóder árakat.
A tégla Porotherm 30-as, aminek darabja akkor 230 Ft volt. Jófogás OLX-en ki lehet fogni 100Ft/db körül téglát, cserepet is.
A beton alapba, aljzatba, betonkoszorúba, áthidalóba kengyelezett vasak kellenek értékben kb. 60 000 Ft volt csak ez, amire biztosan emlékszem.

A 15 cm "pince" falat kevésnek érzem, nem tudom talajvíz ügyileg, hogyan állsz, de 2 méter mélyen és 5 méter hosszan építve veszélyesnek tartom. Azt is mindenképpen betonvasakkal erősíteném meg és minimum 25 cm vastag fal legyen.







Nem mondok újat, ha azt mondom nagyon fontosak az anyagiak. Ha tudnék se akarok nagyon sokat beleinvesztálni, mert költözünk hamarosan.
Jól számolom, hogy 65-70nm fedéséhez 10 centi vastag vasalt betonnal 7m3-ről beszélünk? Készbetonnal az kiszállítva ~120 ezer Ft? Szivattyúzni nem biztos, hogy lehetne, de ha igen durván megdobná a költségeket.
Otthon kevergetve, talicskázva ugyanennyi beton mennyiből jönne ki megközelítőlegesen? És kb időben (földmunka és zsaluzáson kívül) mennyi időt vesz igénybe? (földmunka: talajtól függ, de én is kézzel kezdtem neki, de feladtam, hívtam egy markolóst, 10 000/h költséggel 1,5 óra alatt kiásta az alapot, kézzel egy hétig tartott volna)
A betonba szükséges vasalatnak kb mennyibe kerül a nm-re? a betonháló viszonylag olcsó, nem ez a drága, hanem a kengyelezett vas, ami megy az alap aljára, illetve a betonkoszorúba, áthidalókba, ha téglafal lesz)
Milyen sűrűn kell dilatáció a kinti részhez? Benti mehet anélkül? (kintre elég a 2 méterenként 1,0-1,5 cm, bentibe betonháló kell diletációs rés nélkül)
Ha a két tűzfal téglából kell, hogy épüljön ~27nm fal felhúzása (alap nélkül) mennyibe kerül bontott téglából? És újból?
(bontott helyett új vaterás téglát vennék abból kb. felébe kerül, újból függ a vastagságtól is persze: kb. 250 Ft/db tégla, 1 m2-hez kell kb. 20 db B30-as tégla)

Pincéhez elég 15-ös zsalukő? (szerintem nem)
Ha tégla fal kell, annak az alapjának milyen szélesnek illik lenni minimum és hány sorban rakandó? (minimum 40 cm széles és 80 cm mély alap kell, ha B30-as "típusú" téglád lesz, akkor egy sorban elég rakni.)

Pince, ("akna") szélességének mi az optimális mérete? (1,2 méter jónak tűnik)

csörögj rám, visszahívlak és beszéljünk!

[Pacsker]

Köszönöm a tapasztalatokat!
Hasznos!!

[Slampixxx]

Én már ingyen is tudtam volna hullámpalát, bújni kell a netet ki akar kidobni épp épitőanyagot.

[murray]

Én már ingyen is tudtam volna hullámpalát, bújni kell a netet ki akar kidobni épp épitőanyagot.

a régi palával vigyázzunk mérgező azbeszt van benne, pont ezért dobják ki.

[Pacsker]

Ha kitartóak vagyunk, szerintem meg lesz a gyümölcse.
Az alábbi fejlemények vannak az ügyben:

Összegezve rájöttek, hogy a KVSZ (Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzat) kicsit sántít.
Ellentmondások és hiányosságok voltak benne.
Nemrég kiadtak egy javított újat, amit persze nem prezentáltak semmi látható helyen és a régi maradt fent a honlapjukon. Ez már sokkal jobb, bár még mindig találni benne furcsaságokat:

Az alábbi levelemmel kerestem meg a Főépítészetet:

Tisztelt Címzett!

L4–XVII-04 építési, szabadon álló beépítésű, kertvárosias övezetben lakom és a kormány, illetve helyi rendeletekben előírt módon kerti tárolót szeretnék építeni.
Pár dolog azonban még kérdéses maradt számomra.

Jelen hatályos KVSZ-ünk az alábbiakat írja:
d) A fő rendeltetést kiegészítő építmény lakóövezetben csak a hátsó telekhatárok mentén, az oldalsó
telekhatárok csatlakozásánál, összevont építési helyen és egy tömegben létesíthető a szomszéd
jogok sérelme nélkül, ha a telektömbre ez már jellemző. A fő rendeltetést kiegészítő épületre az
alábbi megkötések vonatkoznak:
- funkciója kizárólag a kertműveléshez kapcsolódhat; gépkocsi tárolásra is szolgálhat, ha az
bizonyíthatóan másképp nem oldható meg;
- kialakítása kerti építmény jellegű lehet, lehetőleg favázas szerkezettel, félnyeregtetővel;
- anyaghasználatnál a fém és a műanyag nem megengedett;
- az övezetre vonatkozó építési jellemzők betartásával egyidejűleg legfeljebb 30m²
alapterületű lehet;
- az építmény magassága, s telekhatárra eső homlokzatának magassága nem haladhatja meg a
3,0 métert;
- az oldalhatárok felé eső határoló falai mindkét irányban tetősík fölé nyúló tűzfalas
kialakításúak.

- Telekhatártól elhagyandó távolság mekkora lehet? Maximum hány méter? (Későbbi karbantartás, árnyék vetés és egy fűsáv miatt semmiképpen sem szeretném a kerítésre ráépíteni)
- Lehetőleg favázas szerkezet <--> tetősík fölé nyúló tűzfalas kialakítás. Ez pontosan mit takar? Anyaghasználatnál engedélyezett a fa (oldalhatár), tehát nem kell A1 tűzvédelmi besorolásúnak lennie (beton-tégla)?
A hangsúly itt inkább azon van, hogy nyílászáró lehetőleg ne legyen a kerítések felé eső oldalon (vagy tűzgátló kivitelű elhelyezhető?) illetve hogy tetősík fölé nyúljon az adott két fala az építménynek? A túlnyúlás minimális mértéke?
Esetleg van fényképük vagy látványtervük ilyen tárolóról?
- Félnyeregtetőnél, ha az esővíz elvezetés a saját telkünk irányába megoldott, akkor bármerre lejthet a félnyeregtető? (Nem szeretnék túl nagy árnyékot vetni a szomszédokra, még ha csak 3m-es gerincmagasság is a megengedett. A jó kapcsolat fenntartása kiemelten fontos.)

Előre is nagyon köszönöm válaszukat!

Ezt válaszolták 2-3 nap után:

Tisztelt Tóth Mátyás Úr!

Érdeklődő e-mailét köszönettel megkaptuk. Az alábbiakról tájékoztatom.

2014 szept. 1-ével új KVSZ lépett hatályba, az előírások kis mértékben megváltoztak.
Az új KVSZ innen tölthető le: http://rakosmente.hu/UserFiles/Rendelet ... ndelet.pdf

Az új előírások több kérdésére választ adnak:

„24. § (1) Lakóterületen a fő rendeltetést kiegészítő, hátsó telekhatár mentén elhelyezett épületre az alábbi előírások vonatkoznak:
a) funkciója kizárólag a kertműveléshez kapcsolódhat; gépkocsi tárolásra is szolgálhat, ha az bizonyíthatóan másképp nem oldható meg;
b) kialakítása kerti építmény jellegű lehet, a telekhatártól 1,0 méteren belül;
c) anyaghasználatnál a fém és a műanyag nem megengedett;
d) az övezetre vonatkozó előírások betartása mellett legfeljebb 30m² alapterületű lehet;
e) magassága, és telekhatárra eső homlokzatának magassága nem haladhatja meg a 3,0 métert;
f) az oldalhatáron álló falai mindkét irányban tetősík fölé nyúló tűzfalas kialakításúak legyenek.”

Kérdéseire a válaszok:
1. A telekhatártól mért távolság maximum 1 méter lehet, annál kisebb megengedett, nagyobb nem.
2. Az anyaghasználatnál az új KVSZ csak a fém és a műanyag használatát nem engedi. A hatályos tűzvédelmi előírásokat természetesen be kell tartani. Az oldalhatáron álló falszakasznak túl kell nyúlnia a tetősíkon. A túlnyúlás mértéke nincs szabályozva. Látványtervünk, iránytervünk ilyen tárolóról nincsen.
3. A félnyeregtetős kialakításra vonatkozó előírás törlésre került a KVSZ-ből.

Amennyiben további kérdése van, továbbra is bizalommal forduljon hozzánk, illetve az Építéshatóság Csoport (ügyintéző: ---) tud részletesebb tájékoztatást adni az egyéb (KVSZ-en kívüli) előírásokról, illetve az engedélyezési eljárás menetéről.


Üdvözlettel:
---
főépítészi munkatárs

Aztán visszakérdeztem, hogy írásban is kapjak egyértelmű válaszokat, amire esetleges későbbi félreértések alkalmával hivatkozhatok

Tisztelt --- Úr!

Köszönöm válaszát, sokat segített.
Megtévesztett a korábbi KVSZ, hisz a honlapjukon még ez is megtalálható: http://www.rakosmente.hu/Ugyintezes/szm ... /kvsz.aspx

Két kérdésem merült fel az új információk birtokában:
- Az „új” (2014-es) KVSZ, már csak annyit ír, hogy a hátsó telekhatár mentén kell elhelyezni. Jól értelmezem, hogy a hátsó kerítéstől maximum 1m elhagyással a két oldalkerítés (1m elh.) közt bárhol elhelyezhető? Tehát az egész hátsó kerítés mentén szabadon választott helyen? (nyilván az alapterületre és gerincmagasságra szóló kritériumok együttes betartása mellett)
- A saját telek irányában a tető túlnyúlásra van bármilyen határérték?

Előre is köszönöm válaszát!

Üdvözlettel:
Tóth Mátyás

Tisztelt Tóth Mátyás Úr!

- A kerti tároló a hátsó telekhatár mentén bárhol elhelyezhető.
- A túlnyúlásra nincsen határérték előírva.

Üdvözlettel:
---

Sok mindent töröltek.
Ami a tűzvédelmi kérdést érinti:
Eltűnt a tömbösítetten, oldalsó telekhatárok találkozásánál (sarok) való kritérium az elhelyezéssel kapcsolatban. Immáron bárhol elhelyezhető a hátsó telekhatár mentén (vagy a telek építési helyén).
Ez azért fontos, mert azt írta, cslaci105, hogy az új tűzvédelmi szabályozás szerint, ha két NAK építmény közt a 3m tűzvédelmi távolság meg van hagyva, akkor tűzfal sem kötelező.
Innentől a "hatályos tűzvédelmi szabályozásnak" eleget teszek és lehet OSB minden oldala. (Külön kiemeli válaszában "csak a fém és a műanyag használatát nem engedélyezi")
Alapvetően úgy érzem, hogy ők nem a tűzvédelem miatt írják a tűzfalat, hanem kihangsúlyozzák, hogy "TETŐSÍK FÖLÉ NYÚLÓ tűzfalas KIALAKÍTÁSÚ". A háttérben azt érzem, hogy nem akarják, hogy a szomszéd fele ablak nézzen, illetve, hogy véletlenül se folyjon át a csapadékvíz a tetőről. A vízelvezetésre még 1-2 hónapja személyesen is felhívták a figyelmem.

Magyarul a négy oldala szerintem lehet OSB-ből, a hátsó majd a tető fölé nyúlik 20-30 centivel és a kerítéstől elhagyok legalább egy fűnyírónyit. (Javasolták a későbbi karbantartások miatt is).
Szerintem így teljesen legális és most nagy a boldogság.
Szerintetek jó az értelmezésem menete?

Már csak az építés anyagi vonzata a kérdéses. Félkész megoldást semmiképp se szeretnék. Azt nagyon utálom!
Ha úgy néz ki, hogy megvan az a sok 100 ezer Ft (Szülők is beleraknak valamennyit), akkor megindulhat az építkezés.

[PiciPeti]

Mi motortárolót építettünk, "illegálisan", de az oldalai OSB-ből vannak, amire 5cm-es hungarocellt csavaroztunk (szétvágott hungarocell dűbel+facsavar), majd lehálóztuk, végül bepucoltuk. Úgy néz ki, mintha a ház része lenne, rendes falból, de mégis könnyűszerkezetes, és nagyon jól szigetelt (korrózió ellen is elég jó, hogy alig mocorog a hőmérséklet odabent).

Az oszlopok nálam olajfúrókút fúrószárakból állnak (ez volt kéznél... ), azon Bramac léc, és arra van felcsavarozva az OSB lap. Tető dettó, csak ott hullámpala a borítás.

Ha gondolod csinálok képeket, hogy is néz ki így.