Abszolút OFF -- Élet a Corolla elõtt!
- Zed Kristianz
- Aktív fóruméletet élõ
- Hozzászólások: 820
- Csatlakozott: 2007 márc. 10, 04:20 am
- Tartózkodási hely: Budapest VII. -- Kárpátalja (UA)
Abszolút OFF -- Élet a Corolla elõtt!
Nemcsak ami a tied volt, mit vezettél, milyennek találtad!
Ereszd el a hajam!
Ereszd el a hajam!
ALAPÍTÓ TAG - Tiszteletbeli elnökségi tag
AE92 /Kyuni/ Liftback 4A-F '88
Karburátor Rulez!
Elporladva 2016...
AE92 /Kyuni/ Liftback 4A-F '88
Karburátor Rulez!
Elporladva 2016...
- anzsel
- Visszajáró
- Hozzászólások: 70
- Csatlakozott: 2007 márc. 12, 11:46 pm
- Tartózkodási hely: Budapest
- Kapcsolat:
Hát nekem a kis corollám elött volt egy renault 19 chmade.... mi csak parasztjárgánynak hivtuk mert akkora volt hogy belefért volna egy egész falu. Csaladom vegre nagy viták utan beleegyezett hogy végre vehessek magamnak egy autot.... persze pénzem nem sok volt de nevelőapam segitsegevel sikerult megszereznem... Eleinte nagyon tettszett a gépezet ami csak is kizárólag az enyem volt...Utána már kezdtem eleinte a motort kicsinek erezni a belteret megunni stb...( Hozza kell tennem hogy magahpz képest egy nagyon jo kis autorol van szó.. hibatlan allapot, sehol egy rohadas nyom semmi.)
Az igazi lökést akkor kaptam hogy eladom az autot mikor beültem a matyus corollájába. Az ugy megtettszett hogy egyből fel is raktam a használtautora.... Szerencsemre 1 hónap alatt sikerült is eladnom viszonylag jo áron (280e). Hát kb ennyit a corolla elötti életről.
Az igazi lökést akkor kaptam hogy eladom az autot mikor beültem a matyus corollájába. Az ugy megtettszett hogy egyből fel is raktam a használtautora.... Szerencsemre 1 hónap alatt sikerült is eladnom viszonylag jo áron (280e). Hát kb ennyit a corolla elötti életről.
AE92 gti ( 4A-GE)
Ha már Anzsi is írt akkor leírom én is:)
Hogy mi is volt a mostani Corolla előtt?... hm hm, ha jól emlékszem corolla Egy zöld AE-82 Liftback. Tehát ugyanez , ami most van, csak egy kasztnival régebbi. Ő volt az első autóm. 2 évet állt a kertben:( Vagy mégtöbbet. Már nem emléxem. 1 nyaramat azzal töltöttem, hogy a összes rohadást akarom mondani később kiderülvén teniszlabda, golflabda nagyságú lyukakat, lecsiszoltam, legitteltem, leszórógitteltem, lealapoztam és végül lefújtam. Ez 2 hónapot vett igénybe. mondjuk szép is lett utána. Megérte. Pár hónap múlva rá kellett jönnöm, hogy a rozsda egy megállíthatatlan folyamat...
A motorjáról annyit, h az állás után feltöltöttem az akksit, le a légszűrőt, bele a torokba egy kis benyát, indítás és pöcc röff... Ennyit a toyotáról Tényleg nagyon meglepődtem:) Akkor eldöntöttem, hogy megcsinálom és az enyém lesz. Következő lépés álljunk ki onnan, ahol szundikált két évig. gumikfélig elsüllyedve... megvártam amíg szépen felmelegszik a motor, ne gylikoljuk szegénykét. Rüki és tolatás. mondom mi van??? Ilyen mély a gödör? Már kapar az első kerék, megyünk is hátra, de nagyon nehézkesen:) Kiszállok, hát a két hátsó kereket csak toltam, nem gördültek. Ok... mindkét féket szétszedni. Full be voltak rohadva. Onnan már minden ment simán:)
Annyi még, ami fontos lehet : Ugyebár mindenki retteg a vezérműszíly szakadástól. Nem egy esetet hallottam, hogy opel, ford vszíly szakadás, szelepek dugó összeüt, és konyec a motornak. Jó esetben pár 100ezer és nem motor tk. Na most az első kilómétereken, amikor le sikerült vizsgáztatni, mentem. Akkor szereztem volna be a szelepszárszimeringeket(mivel a sok állástól kitöredezett a gumija és picit füstölt), na meg a vezérműszílyat. Murphy törvénye, gyorsítok, kettes (nem padló!!) egyszerre csak nem húz semmit motor leáll hululululu le pörög és leáll az autó. Na mondom qrva jó. Vezérműszíly. Barátom vígasztalgatott, h biztos nem az. Na már hívogattam a bontókat, menyni egy 4A-s motor (70-80) mondom azért szétszedem, mert nem hallottam nagy csattanást, semmit. Rögtön mosolyra fakadtam!:) olyan konstrukció, hogy ha el is szakad a szíly, nem ér össze semmi, olyan nagy az égéstér .
Na akkor új vezérműszíly, feszítője, szimeringek, hengerfejtömítés, összeraktam, és szerintem még 300000-et mehettem volna vele. nem füstölt többé, nagyon jó kompresszió, egyszerűen imádnivaló.
Na nem ragozom tovább, ha netán netán mégis elszakadna, mert nem cserélitek ki 60000km-enként, semmiképp se mondjatok le róla mielőtt nem szeditek szét, mert ez
TOYOTA ....
Hogy mi is volt a mostani Corolla előtt?... hm hm, ha jól emlékszem corolla Egy zöld AE-82 Liftback. Tehát ugyanez , ami most van, csak egy kasztnival régebbi. Ő volt az első autóm. 2 évet állt a kertben:( Vagy mégtöbbet. Már nem emléxem. 1 nyaramat azzal töltöttem, hogy a összes rohadást akarom mondani később kiderülvén teniszlabda, golflabda nagyságú lyukakat, lecsiszoltam, legitteltem, leszórógitteltem, lealapoztam és végül lefújtam. Ez 2 hónapot vett igénybe. mondjuk szép is lett utána. Megérte. Pár hónap múlva rá kellett jönnöm, hogy a rozsda egy megállíthatatlan folyamat...
A motorjáról annyit, h az állás után feltöltöttem az akksit, le a légszűrőt, bele a torokba egy kis benyát, indítás és pöcc röff... Ennyit a toyotáról Tényleg nagyon meglepődtem:) Akkor eldöntöttem, hogy megcsinálom és az enyém lesz. Következő lépés álljunk ki onnan, ahol szundikált két évig. gumikfélig elsüllyedve... megvártam amíg szépen felmelegszik a motor, ne gylikoljuk szegénykét. Rüki és tolatás. mondom mi van??? Ilyen mély a gödör? Már kapar az első kerék, megyünk is hátra, de nagyon nehézkesen:) Kiszállok, hát a két hátsó kereket csak toltam, nem gördültek. Ok... mindkét féket szétszedni. Full be voltak rohadva. Onnan már minden ment simán:)
Annyi még, ami fontos lehet : Ugyebár mindenki retteg a vezérműszíly szakadástól. Nem egy esetet hallottam, hogy opel, ford vszíly szakadás, szelepek dugó összeüt, és konyec a motornak. Jó esetben pár 100ezer és nem motor tk. Na most az első kilómétereken, amikor le sikerült vizsgáztatni, mentem. Akkor szereztem volna be a szelepszárszimeringeket(mivel a sok állástól kitöredezett a gumija és picit füstölt), na meg a vezérműszílyat. Murphy törvénye, gyorsítok, kettes (nem padló!!) egyszerre csak nem húz semmit motor leáll hululululu le pörög és leáll az autó. Na mondom qrva jó. Vezérműszíly. Barátom vígasztalgatott, h biztos nem az. Na már hívogattam a bontókat, menyni egy 4A-s motor (70-80) mondom azért szétszedem, mert nem hallottam nagy csattanást, semmit. Rögtön mosolyra fakadtam!:) olyan konstrukció, hogy ha el is szakad a szíly, nem ér össze semmi, olyan nagy az égéstér .
Na akkor új vezérműszíly, feszítője, szimeringek, hengerfejtömítés, összeraktam, és szerintem még 300000-et mehettem volna vele. nem füstölt többé, nagyon jó kompresszió, egyszerűen imádnivaló.
Na nem ragozom tovább, ha netán netán mégis elszakadna, mert nem cserélitek ki 60000km-enként, semmiképp se mondjatok le róla mielőtt nem szeditek szét, mert ez
TOYOTA ....
- decaon16
- Aktív fóruméletet élõ
- Hozzászólások: 854
- Csatlakozott: 2007 máj. 20, 03:22 pm
- Autód gyártási éve: 1997
- Autód típusa (és generációja): Corolla E11
- Autód felszereltségi jelölése: G6
- Autód karosszéria variánsa: Liftback (5 ajtós)
- Tartózkodási hely: Hungary
Én a jogsi megszerzése után a könnyebb utat akartam választani, és megállapodtam a szüleimmel, hogy megosztozunk a családi Fiat Uno-n, és akinek sürgősebb a dolga az fogja használni, persze cserébe nekem is kellett tankolnom bele! Már akkor sántított a dolog, amikor elmentem a haverokhoz, és otthonról rámtelefonáltak, hogy vigyem haza a kocsit mert kell nekik! A pohár akkor telt be, amikor nyaralni akartam menni a kocsival, és a szüleim megtiltották, hogy a kocsival menjek! Mivel pénzszűkében voltam, kinéztem magamnak egy 2105-ös kocka Ladát, és azzal mentem nyaralni! Az hozzátartozik, hogy a Lada velem egy idős volt (19 éves), és hát ilyen idős autónál az a minimum, hogy szét van rohadva! Miután megjöttem a nyaralásból, elkezdtem autóvá varázsolni ami többé kevésbé sikerült. 3 évig volt nálam, de ez az idő végig úgy telt el, hogy mikor megjavítottam (vagy megjavítattam) rajta valamit, rá néhány hétre valami más romlott el rajta! Az viszont becsületére váljék, hogy Ladához méltóan "vérző torokkal, de mindíg hazavitt"! Miután belefáradtam a javítgatásába, új autó után keresgéltem! Sok variáció után kinéztem magamnak a II-es Fiat punto-t. Szinte már karnyújtásnyira voltam tőle hogy vegyek magamnak egyet, amikor a kezembe keveredett egy újság, ahol a használt Puntók hibájairól írtak. Annyira hosszú volt a hibalistája, hogy meginogtam úgy gondoltam ha már nem kevés pénzt adok ki egy autóra, az ne vigye el tőlem még plusszba a pénzt, mert lerohad! Ekkor javasolta faterom, hogy vegyek magamnak Corollát, mert az a megbízhatóságáról híres! Bevallom, az előtt még meg sem fordult a fejemben a Toyota, de miután utánnanéztem a használtauto, és a totalcar népitélet oldalán, már nem lehetett kérdés, hogy Corollám lesz! Tavaly március 8.-án (nőnapkor) lett az enyém! És hihetetlen, de a téli gumikon és persze a kötelező dolgokon kívűl eddig még semmit se kellett rá költenem! Úgy tervezem, legalább 10 évig megtartom a kicsikét, ha nem változik drasztikusan rossz irányba a jelenlegi állapotához képest! De azt is elképzelhetőnek tartom, hogy ezt az autót már én fogom a bontóba vinni (ami nem mostanában lesz)! Természetesen ha eljön a váltási időszak, nem kérdéses hogy a márkánál maradok!
- paradoxx
- Gyakori látogató
- Hozzászólások: 208
- Csatlakozott: 2007 máj. 19, 05:03 pm
- Tartózkodási hely: Tiszaújváros
"2001 a jogsim éve, a gyaloglás vége" Kezdésnek megörököltem a családi Swiftet. Viszonylag hamar kapott a 155-ös helyett 175-ös gumikat, ég és föld Sok szép emlék, de soha nem éreztem a sajátomnak. Anno az M3-ason két utassal megnéztem a végsebességet. Ritkán van halálfélelmem olyan autóban, amit én vezetek, de 180-nál azt éreztem, hogy bármilyen kormánymozdulat vagy hirtelen fékezés elég szomorú jövőt hozhat... Aztán az akkori munkám miatt egy munkaautóra volt szükségem, akkor lett a Renault Thalia 1.5 dCi. Szerettem, a turbó fütyülésétől mindig vigyor ült ki az arcomra, és gyorsulni is lehetett vele (Gyári adat 15s, Totalcar teszt 18s(!), saját: 13s... Egy titka volt a dolognak, 3200-as fordulat körül váltani mindig ) 2,5 év és 103e km után megváltoztak a munkakörülmények, tehát egy banktól távol álló autóra volt szükségem. Mivel a család erősen Toyota hívő (Hiace, Corolla (2000, 1.4 VVT-i), korábban Starlet (imádtam )) elérkezettnek láttam az időt, hogy megtérjek én is. Tudtam, hogy Toyotát akarok, pláne Corollát. 1.3-as sedanokat nézegettem, aztán felhívták a figyelmemet a liftbackre. És véletlenül találtam egy izmosabb darabot Júniusban lesz 2 éve, hogy elválaszthatatlanok vagyunk, és minden egyes alkalommal, amikor visszaülök a céges Octaviából, hálát adok a japán tervezőmérnököknek és munkásoknak, hogy az én autóm 15 évesen is kényelmesebb, gyorsabb, és megbízhatóbb, mint egy új autó
(Amúgy kevés autót tudok őszintén gyűlölni, az Octavia rászolgált, ennél nagyobb allergiás tünetek csak a csereautóként jelenlévő Daewoo Evanda használatakor jöttek elő. A mai napig nem értem, hogy az az autó hogy kerülhetett 6 millió forintba újonnan? Ennyiért Avensist lehet kapni...)
(Amúgy kevés autót tudok őszintén gyűlölni, az Octavia rászolgált, ennél nagyobb allergiás tünetek csak a csereautóként jelenlévő Daewoo Evanda használatakor jöttek elő. A mai napig nem értem, hogy az az autó hogy kerülhetett 6 millió forintba újonnan? Ennyiért Avensist lehet kapni...)
- ngabeee
- Gyakori látogató
- Hozzászólások: 170
- Csatlakozott: 2007 jún. 28, 02:06 pm
- Tartózkodási hely: Almásfüzitõ, Kóny, Komárom-Szõny, Bp.
Megint topic-resurrection!
Én 2000 végén szereztem meg a jogsimat, sajnos előtte nem volt mit és kivel vezetni, mivel édesapám nagyon korán, éppen 1 autóbalesetben halt meg (vesszen a papír Trabant!!!!!!!! :evil:), de ez nem tántorított el a vezetéstől. Első vezetnivalóm édesanyám "pasijának" Golf II-ese volt. 1.8i 4WD változat, de nem volt egy erőgép a köbcentihez képest. Viszonylag megbízható volt, de azért akadt néhány komolyabb gondja is (bár a szerelők is sokat bénáztak vele). Miután eladta, vett egy Suzuki Vitara-t. Nagyon furcsa volt, hogy ebből normálisan ki lehetett látni, nagy ablakai, és tükrei voltak. Ebben már volt szervókormány, amihez gyorsan hozzá lehetett szokni. Sokkal nagyobb élvezet volt vezetni, mint a Golf-ot. Sajnos nemrég Ő (mármint édesanyám élettársa) is eltávozott , a Vitara-t megörökölték a lányai, megszakadt az autókázás (bár előtte sem vezettem túl gyakran, és főleg nem hosszabb utakat).
Anikómmal már pár éve együtt laktam, mikor a sok vonatozás és buszozás után meguntuk a menetrendtől és az időjárástól való függést, és elhatároztuk, hogy belevágunk egy kocsi "projektbe". Csak hitelben tudtunk gondolkodni, és ha már lúd, legyen kövér is. Megbízhatóság, alacsony fogyasztás, viszonylag fiatal "életkor" voltak a fő szempontjaink. Én is bevallom, hogy eleinte Corsákat, Polokat, Fiestákat nézegettem, de 1 hónapos fórumolvasás után már nem volt kétség, hogy japán márkát választunk. Nagyon tetszett a békalámpás Honda Civic, és már ott voltunk a vétel küszöbén, mikor elhappolták előlünk. Újabb keresés a neten, majd megtalátam Őt. Nem volt olyan szép előről, mint a Civic, de nem is találtam csúnyának. Aninak már akkor is nagyon tetszett, nekem kellett egy kis idő, amíg megláttam benne a szépséget. Sokat segített a színe és az alufelni . Azóta beleszerettem a Toyotába, főleg a Corollába és még inkább a sajátunkba ! Már több, mint 20E közös km van mögöttünk, remélem, még nagyon sok vár ránk együtt :roll:8)!
Én 2000 végén szereztem meg a jogsimat, sajnos előtte nem volt mit és kivel vezetni, mivel édesapám nagyon korán, éppen 1 autóbalesetben halt meg (vesszen a papír Trabant!!!!!!!! :evil:), de ez nem tántorított el a vezetéstől. Első vezetnivalóm édesanyám "pasijának" Golf II-ese volt. 1.8i 4WD változat, de nem volt egy erőgép a köbcentihez képest. Viszonylag megbízható volt, de azért akadt néhány komolyabb gondja is (bár a szerelők is sokat bénáztak vele). Miután eladta, vett egy Suzuki Vitara-t. Nagyon furcsa volt, hogy ebből normálisan ki lehetett látni, nagy ablakai, és tükrei voltak. Ebben már volt szervókormány, amihez gyorsan hozzá lehetett szokni. Sokkal nagyobb élvezet volt vezetni, mint a Golf-ot. Sajnos nemrég Ő (mármint édesanyám élettársa) is eltávozott , a Vitara-t megörökölték a lányai, megszakadt az autókázás (bár előtte sem vezettem túl gyakran, és főleg nem hosszabb utakat).
Anikómmal már pár éve együtt laktam, mikor a sok vonatozás és buszozás után meguntuk a menetrendtől és az időjárástól való függést, és elhatároztuk, hogy belevágunk egy kocsi "projektbe". Csak hitelben tudtunk gondolkodni, és ha már lúd, legyen kövér is. Megbízhatóság, alacsony fogyasztás, viszonylag fiatal "életkor" voltak a fő szempontjaink. Én is bevallom, hogy eleinte Corsákat, Polokat, Fiestákat nézegettem, de 1 hónapos fórumolvasás után már nem volt kétség, hogy japán márkát választunk. Nagyon tetszett a békalámpás Honda Civic, és már ott voltunk a vétel küszöbén, mikor elhappolták előlünk. Újabb keresés a neten, majd megtalátam Őt. Nem volt olyan szép előről, mint a Civic, de nem is találtam csúnyának. Aninak már akkor is nagyon tetszett, nekem kellett egy kis idő, amíg megláttam benne a szépséget. Sokat segített a színe és az alufelni . Azóta beleszerettem a Toyotába, főleg a Corollába és még inkább a sajátunkba ! Már több, mint 20E közös km van mögöttünk, remélem, még nagyon sok vár ránk együtt :roll:8)!
Repül a Corolla, ki tudja, hol áll meg...
Today, Tomorrow, Toyota Corolla '98 1.3 sedan
Today, Tomorrow, Toyota Corolla '98 1.3 sedan
- Layosh
- Fanatikus fórumozó
- Hozzászólások: 1404
- Csatlakozott: 2007 márc. 19, 01:54 pm
- Tartózkodási hely: Budapest XVI. ker
Hűűű mostmár én is leírom. Ez hosszú lessz
Első autóm:
Nissan Cherry 1,3GL Automata. 1986-os
Ez úgy nagyjából fél évig volt meg. Marha jó kis autó. TANK nak neveztem a kasztni és minden miatt. Kb a trabant szintjén mozgott a technikai színvonala. De jól ment.
A második autó egy Nissan Sunny 1,6 Gti volt 1989-es
1,6-os 12V központi injektoros csoda.
Na ez volt a hírhedt autóm amit megvettünk 100 000 forintért és hogy 5 kilométert menjek vele került nekem 80 000 be.
Azok az autók a Ford Escort szintjén mozognak annyi a bajuk.
A harmadik autóm akivel már azt mondtam hogy összejöttem:
Nissan Sunny Coupe 1986-os 1,5GL Háromajtós volt
1,5 ös 8V sima karbis motor. De tök jól ment. Háromszor cseréltünk karbit rajta fél év alatt. Mikor rendbehoztk akkor telt be a pohár és adtuk el.
Két hét múlva újpesten felgyújtották.
Aztán jött a Büntető Toyota Corolla Gti 1,6 elvileg 116LE
A jövője egy két héten belül kiderül.
Hát így három Nissan után, volt az hogy egy autót akartunk családinak és kész. Amit én is meg fater is vezetek. UGye nekem nem sok igényem volt csak a LE. Nem is tudom, hogy de faterék találták asszem a hasznaltauton ezt a gépet. Nagyon sokat köszönhetek ennek az autónak ez tény. Ezzel mentem eddig a legtöbbet. A főnökeim több milliós Ford Mondeóji akármenynire is mennek, meg hogy 200 az utazója macskajancsi autók minden szempontból. A turbó kapcsol 4000 nél és a motor meg tilt 4800 nál. Hát nem lehet vele tisztességesen közlekedni. A kormányt meg egy 3 éves autón nehezebb tekerni mint egy 20 évesen. Há ne haragudjon má meg a világ. A cégvezetőket megkérdezném, hogy most szar gyártása során keletkező mellékterméket gyártunk vagy autót?
Sajnos a Toyota is kezd áttérni erre a filozófiára. Lásd újabb Auris nevű modellek. Nekem nem kő Aluminium BLOKK felfogjátok épp ésszell vazeee? Baszhatom ha nincs lelke annak az autónak. Mert ezt bizton állítom az új Autónak nincs lelke. Nem nyúlt hozzá emberi kéz mikor összerakták. És a tulajdonosaik sem úgy kezelik őket. Tisztelet a kivételnek. Ez fáj az én szívemnek.
Első autóm:
Nissan Cherry 1,3GL Automata. 1986-os
Ez úgy nagyjából fél évig volt meg. Marha jó kis autó. TANK nak neveztem a kasztni és minden miatt. Kb a trabant szintjén mozgott a technikai színvonala. De jól ment.
A második autó egy Nissan Sunny 1,6 Gti volt 1989-es
1,6-os 12V központi injektoros csoda.
Na ez volt a hírhedt autóm amit megvettünk 100 000 forintért és hogy 5 kilométert menjek vele került nekem 80 000 be.
Azok az autók a Ford Escort szintjén mozognak annyi a bajuk.
A harmadik autóm akivel már azt mondtam hogy összejöttem:
Nissan Sunny Coupe 1986-os 1,5GL Háromajtós volt
1,5 ös 8V sima karbis motor. De tök jól ment. Háromszor cseréltünk karbit rajta fél év alatt. Mikor rendbehoztk akkor telt be a pohár és adtuk el.
Két hét múlva újpesten felgyújtották.
Aztán jött a Büntető Toyota Corolla Gti 1,6 elvileg 116LE
A jövője egy két héten belül kiderül.
Hát így három Nissan után, volt az hogy egy autót akartunk családinak és kész. Amit én is meg fater is vezetek. UGye nekem nem sok igényem volt csak a LE. Nem is tudom, hogy de faterék találták asszem a hasznaltauton ezt a gépet. Nagyon sokat köszönhetek ennek az autónak ez tény. Ezzel mentem eddig a legtöbbet. A főnökeim több milliós Ford Mondeóji akármenynire is mennek, meg hogy 200 az utazója macskajancsi autók minden szempontból. A turbó kapcsol 4000 nél és a motor meg tilt 4800 nál. Hát nem lehet vele tisztességesen közlekedni. A kormányt meg egy 3 éves autón nehezebb tekerni mint egy 20 évesen. Há ne haragudjon má meg a világ. A cégvezetőket megkérdezném, hogy most szar gyártása során keletkező mellékterméket gyártunk vagy autót?
Sajnos a Toyota is kezd áttérni erre a filozófiára. Lásd újabb Auris nevű modellek. Nekem nem kő Aluminium BLOKK felfogjátok épp ésszell vazeee? Baszhatom ha nincs lelke annak az autónak. Mert ezt bizton állítom az új Autónak nincs lelke. Nem nyúlt hozzá emberi kéz mikor összerakták. És a tulajdonosaik sem úgy kezelik őket. Tisztelet a kivételnek. Ez fáj az én szívemnek.
- Biagio
- Fanatikus fórumozó
- Hozzászólások: 2864
- Csatlakozott: 2007 máj. 25, 11:15 am
- Tartózkodási hely: majdnem Bp.
Hogy is van ez?
Szóval kezdjük ott, hogy rendes nebulóként 18 évesen megszereztem a jogsit és megszerzése után a család anyahajóját (VW Passat '91) vezetgettem ekkor még pesten laktunk (XIX. ker.), de egy fordulattal kiköltöztünk Vecsésre és innentől pokol lett az életem közlekedés szempontjából. Főiskolába és bármilyen ügy intézéshez be kell(ett) utazni a fővársoba ami igazán nincs messze hisz csak 13 km Kőbánya-Kispest.
Volán, MÁV felválváltva használása mikor melyiket értem el volt mikor egyiket sem és az üzemzavarok, csúszások, hó, fagy stb.-ről ne is beszéljek.
Itt sokaltam be és egy égi imát meghalgatva faterhoz be esett egy rég ismerős aki lezúzta '91-es Skoda Favoritját (fater: karosszériás), teszem hozzá nem akarta megcsináltatni így potom 40e Huf-ért enyim is lehetet amihez hozzá jött + 35e anyagár. Szóval fillérekért volt autóm és még egyben is volt. De legalább nem kellett gyalogolni, vacogni, és bosszankodni.
1,5-2 év alatt meg is untam a gépet hisz még is csak egy Csehszlovák gyártmány volt és 15 éves!
2007. a változás éve értem a gép cserén. Faterkámat körbe kérdeztem mit ajánl, amit közepesen nagy 1,5 cc alatt van fogyasztás good.
Csak is japán márkákat sorolt fel. Utána jártam, nézzegettem, kerestem és beleszerelmesedtem a típusba. A hátsó lámpától a vad első lámpákig, a műszerfal egybeolvasztása az ajtó kárpittal. Egyszerűen perfect.
Már csak a megvétel volt hátra és a hozzá fűzött reményeket be váltotta.
Kellemeset csalódtam és már-már szomorú vagyok mikor ki kell szálni belőle!
A jövő csak is a márkánál maradás!
Szóval kezdjük ott, hogy rendes nebulóként 18 évesen megszereztem a jogsit és megszerzése után a család anyahajóját (VW Passat '91) vezetgettem ekkor még pesten laktunk (XIX. ker.), de egy fordulattal kiköltöztünk Vecsésre és innentől pokol lett az életem közlekedés szempontjából. Főiskolába és bármilyen ügy intézéshez be kell(ett) utazni a fővársoba ami igazán nincs messze hisz csak 13 km Kőbánya-Kispest.
Volán, MÁV felválváltva használása mikor melyiket értem el volt mikor egyiket sem és az üzemzavarok, csúszások, hó, fagy stb.-ről ne is beszéljek.
Itt sokaltam be és egy égi imát meghalgatva faterhoz be esett egy rég ismerős aki lezúzta '91-es Skoda Favoritját (fater: karosszériás), teszem hozzá nem akarta megcsináltatni így potom 40e Huf-ért enyim is lehetet amihez hozzá jött + 35e anyagár. Szóval fillérekért volt autóm és még egyben is volt. De legalább nem kellett gyalogolni, vacogni, és bosszankodni.
1,5-2 év alatt meg is untam a gépet hisz még is csak egy Csehszlovák gyártmány volt és 15 éves!
2007. a változás éve értem a gép cserén. Faterkámat körbe kérdeztem mit ajánl, amit közepesen nagy 1,5 cc alatt van fogyasztás good.
Csak is japán márkákat sorolt fel. Utána jártam, nézzegettem, kerestem és beleszerelmesedtem a típusba. A hátsó lámpától a vad első lámpákig, a műszerfal egybeolvasztása az ajtó kárpittal. Egyszerűen perfect.
Már csak a megvétel volt hátra és a hozzá fűzött reményeket be váltotta.
Kellemeset csalódtam és már-már szomorú vagyok mikor ki kell szálni belőle!
A jövő csak is a márkánál maradás!
Vissza kettõ, padló, vagy nagy gáz, kis kuplung.
No injektor No ABS No Computer No problem
No injektor No ABS No Computer No problem
- Zed Kristianz
- Aktív fóruméletet élõ
- Hozzászólások: 820
- Csatlakozott: 2007 márc. 10, 04:20 am
- Tartózkodási hely: Budapest VII. -- Kárpátalja (UA)
- Ericka
- Visszajáró
- Hozzászólások: 68
- Csatlakozott: 2007 júl. 17, 10:56 am
- Tartózkodási hely: Tiszaújváros
- Kapcsolat:
Nekünk egy Seat Ibiza-nk volt 5 évig 19 éves korában eladtuk, vagyis inkább lepasszoltuk ingyen, papíron 50.000-ért. És akkor ajánlotta fel Krisztián a kocsiját, mert neki elkell adnia. Így vettük meg 2006 év elején a Geo-t.
Egyébként a lakást is Krisztiántól vettük meg 6 évvel ezelőtt. Mondtam neki a kocsi után, hogy legközelebb a babakocsijukat vesszük meg, mert nekik akkor született kisbabájuk.
Röviden ennyi a mi történetünk.
Ericka
Egyébként a lakást is Krisztiántól vettük meg 6 évvel ezelőtt. Mondtam neki a kocsi után, hogy legközelebb a babakocsijukat vesszük meg, mert nekik akkor született kisbabájuk.
Röviden ennyi a mi történetünk.
Ericka
- Fiszy
- Visszajáró
- Hozzászólások: 147
- Csatlakozott: 2008 aug. 09, 08:50 pm
- Tartózkodási hely: Pécs
- Kapcsolat:
Én a jogsi megszerzése után, apám 105-ös Skodáját hajtottam. Hogy mikor ki viszi el, abból nem volt gond, mert apám akkor vette meg a WagonR-jét. Azt a kocsit kb 1,5-2 évig hajtottam. Nagyon gyûlöltük egymást. Többször is otthagyott, nagy slamasztikában. Még rendõrök is tologatták. Aztán egyszer elfelejtettem, hogy indulás elõtt meg kell nézni, van e benne elég víz, és megfõztem a motort. Épp szerelõhöz vittem, és azzal a lendülettel adtam is el. Persze apám tudtával. Mivel nem nagyon tudok meglenni autó nélkül, következett egy négy ütemû Wartburg. Azaz báránybõrbe bújt nyúl. WV póló motorral, wartburg kasztni, és minden más mûszaki megoldás. Sokat reszelgettem, szerelgettem, és õt sem nagyon szerettem. Egyik télen, kis rallyzgatás után kertek alatt jöttem haza, mert már 2 hónapja lejárt a mûszakija. Ez lett a veszte. Megcsúsztam, és árokba raktam. Ezen is túl adtam, és ekkor már a hácccccccsó kerekes toyotákat kerestem. Vele nagyon jól megértjük egymást. Nagyon imádom. Nem akarom eldni soha. Inkább kivonatom a forgalomból, és ....... hmmmm nem is tudom. Ha veszek is másik kocsit, az tuti japán lesz, meg toyota. De lehet hogy lexus. Nem vagyok pénzeszsák, de egy "öreg" lexust már lehet venni elérhetõ áron is.
Százszor eltaposhatsz, újra felállok,
Az utam végig kell járnom.
>>Pokolgép<<
jelenleg semmi, de volt már, és lesz is majd egy:KE70
Az utam végig kell járnom.
>>Pokolgép<<
jelenleg semmi, de volt már, és lesz is majd egy:KE70
Autós karrierem 1992-ben kezdõdött, amikoris egy remekbe szabott Kispolák büszke tulajdonosa lettem. Ez tipikusan az az autó, amit nagyon lehet szeretni és gyûlölni is, nekem mindkettõ megvolt. Az elsõ autó romantikájához hozzátartoznak az elsõ tapasztalatszerzések: elsõ autós túra, elsõ csúszkálás a havon, szüzesség elvesztése... De összességében azért visszatekintve, szörnyû szutyok volt.
A második autómnak egy Kadettet vagy Tipot akartam, végülis Faterom dumált rá egy 1.3-as Swiftre, mivel neki is az volt. Belementem és végülis annyira nem volt rossz, utána vettem újonnan egy háromajtósat is, amit anyagi okok miatt rövidesen el kellett adnom. Ekkor döbbentem rá, hogy mennyire nem tartja az árát (>1 év alatt 1M Ft)... a Swift végülis arra volt jó, hogy japán irányba terelte a figyelmemet a puritán megbízhatósággal.
Kb. másfél év kihagyás után egy Daihatsu Charade-ot vettem, amit a legjobban szerettem az eddigi autóim közül. Fürge, pörgõs, könnyû autó, ami soha nem romlik el - kb. így lehet összefoglalni. Autóúton kis bátorsággal kevés ellenfél akadt. Egyszer még egy Lambo is jött mögöttem az 5-ös úton vagy 20 km-nyit és amikor megelõzött, kinyomta az elakadásjelzõt, azt hiszem a kis japán ekkor kapta a legnagyobb elismerését. Értelemszerûen nem voltam ellenfél, mégis emberszámba vett.
Nagyon klassz autók a régi Daihatsuk, de a Corollában megtaláltam azt, amit kerestem: csendes, viszonylag kényelmes, kulturált és ez is 100%-ig megbízható. Tudom, most a sok 100+ lóerõ-tulajdonos itt forgatja a szemét, de nekem ezek a Corolla legfõbb értékei. És mivel a mostani új autók tankszerû kinézete, óriási felfújt mûanyag elemei taszítanak (pl. céges Fókában az ablakon sem tudok kikönyökölni mert fejmagasságban van az ablak - röhej), remélem, sokáig meglesz még Tojó.
Amiket ezen felül vezettem de nem birtokoltam, és emlékezetesek: Opel Manta, Ascona, Ford Capri, Jaguar XJ6/XJ12, Rolls Royce Phantom, cápa BMW 318i, MG B, MG TF, Mitsubitshi Colt CT3 180LE, Skoda 105
A második autómnak egy Kadettet vagy Tipot akartam, végülis Faterom dumált rá egy 1.3-as Swiftre, mivel neki is az volt. Belementem és végülis annyira nem volt rossz, utána vettem újonnan egy háromajtósat is, amit anyagi okok miatt rövidesen el kellett adnom. Ekkor döbbentem rá, hogy mennyire nem tartja az árát (>1 év alatt 1M Ft)... a Swift végülis arra volt jó, hogy japán irányba terelte a figyelmemet a puritán megbízhatósággal.
Kb. másfél év kihagyás után egy Daihatsu Charade-ot vettem, amit a legjobban szerettem az eddigi autóim közül. Fürge, pörgõs, könnyû autó, ami soha nem romlik el - kb. így lehet összefoglalni. Autóúton kis bátorsággal kevés ellenfél akadt. Egyszer még egy Lambo is jött mögöttem az 5-ös úton vagy 20 km-nyit és amikor megelõzött, kinyomta az elakadásjelzõt, azt hiszem a kis japán ekkor kapta a legnagyobb elismerését. Értelemszerûen nem voltam ellenfél, mégis emberszámba vett.
Nagyon klassz autók a régi Daihatsuk, de a Corollában megtaláltam azt, amit kerestem: csendes, viszonylag kényelmes, kulturált és ez is 100%-ig megbízható. Tudom, most a sok 100+ lóerõ-tulajdonos itt forgatja a szemét, de nekem ezek a Corolla legfõbb értékei. És mivel a mostani új autók tankszerû kinézete, óriási felfújt mûanyag elemei taszítanak (pl. céges Fókában az ablakon sem tudok kikönyökölni mert fejmagasságban van az ablak - röhej), remélem, sokáig meglesz még Tojó.
Amiket ezen felül vezettem de nem birtokoltam, és emlékezetesek: Opel Manta, Ascona, Ford Capri, Jaguar XJ6/XJ12, Rolls Royce Phantom, cápa BMW 318i, MG B, MG TF, Mitsubitshi Colt CT3 180LE, Skoda 105
E11 JT facelift 4ZZ-FE Sedan Harmony 2001... volt 11 évig