Corolla Club Hungary

Hungaroring Classic...
Vagy rengeteget írok vagy semmit.

Egyszerűen tényleg betelt a merevlemez és a memória... Mázli, hogy nem tátott szájjal, csorgó nyállal vegetálok most is az irodában.
Eszméletlen jó volt... Még mindig a hatása alatt vagyok.
Próbálok bootolni, de nem megy. A fülemben még a recsegő, durrogó hangok, az orromban a technikákból áradó illatok. Tényleg maga volt az autós Mennyország. Pontosabban az olyasfajtáknak, mint nekünk. Nem gerjedek az új HiperSupersportautós Jutyúb Csenelekre, engem a karbik, a manuális műszerek és az átlátható versenytechnika hoz lázba.
Nem tudok összeszedett lenni. Végem van, sorry...

Próbálok azért 1-1 csapongó gondolatot megosztani.

Ez az év klasszikus autós események tekintetében szuperül indult. A (szerencsére) rejtegetett Histo-Cup sorozatban is először lehetett részem. Akkor már rögtön dupláztam is (Pannonia és Szlovákia Ring). A gépcsodáktól eltekintve magával ragadott a közeg. A közvetlenség, a családiasság, a stresszmentes boldog arcok, az, hogy tényleg medencékben lazultak a paddockban, vagy a kisgyerek gokartjának is volt külön szerelő sátra magával ragadott.

Ezek után persze értesültem, hogy lesz Hungaroring Classic
Első benyomásra nekem teljesen úgy jött le, hogy a Histo-Cup ellentetje. Profitorientált RENDEZVÉNY, sok mellékprogrammal, méregdrága autókkal, jelentős belépővel, nagy média visszhanggal. Kicsit tartottam tőle és nem is éreztem elsőre a csít. Biztos rengeteg ember lesz (nem szeretem a tömeget), kordonok mögött, illetve a célegyenes lelátóiról lehet majd bámulni pár ilyen csodát és egyáltalán nem lesz családias, közvetlen.
Mint tudjátok, a Hungaroring erősen az életem része ismerem, mint a tenyerem és pontosan tudom, hogy a célegyenesben elsuhanó autók már nem elégítik ki az igényeimet.
Ha már ott vagyok, akkor legyek a kritikus kanyarokban, vagy a Mansell előtti emelkedőn, a lángolós lejtőn, hogy halljam, a fülrecsegtető kipufogó hangokat, a géppuskához hasonló visszaváltási durrogásokat, illetve lássam a sokszor két keréken vett kanyarvételeket, a gépészkedéseket, a bevállalásokat...

Éppen ezért úgy döntöttem, a rendezvény volumene ellenére ide is megpróbálok sajtósként menni, hogy továbbra se húzzanak nekem fizikai gátakat. Fotózni több okból is szeretek és ha sikerül ezeket az autókat akár olyan közelről dokumentálni, hogy a hőtermelésüket is érzem az elhaladásuk során, akkor továbbra sem okoz problémát, hogy ezeket megosszam az érdeklődőkkel.
Kemény volt az akkreditáció, az angol nyelvű jelentkezési lapokat közvetve a Peter auto hagyta jóvá.
jAbel japán autós szimpatizánsunk is érdeklődik a fotózás iránt, nagyon tehetséges és nem rest megmutatni nekünk a képeit. Ha már belevágunk, akkor segítettem neki is, hogy kijuthasson fotósként.
Már 1 hónappal az esemény előtt beadtam a jelentkezést, amelyet jóvá hagytak, sőt a Sajtótájékoztatóra is névre szóló meghívást kaptunk.

Szumma szummárum kijutottunk, úgy, ahogy mindig: A szervizúton, bárhol, bárhonnan lövöldözni a gépcsodákat és a lehető legjobb helyekről megtapasztalni őket. Innentől már nem volt kedv kérdése Minden mást lemondtam errő a hétvégéről

Pénteken már kint is voltam átvenni a Pass-t és az autó behajtós matricát. A mellényért föl kellett menni a Média Centerbe (bár simán használhattuk volna a sajátunkat) és amikor először megpillantottam az eseményt, hogy meglepődtem a Paddock láttán...

Kellemesen csalódtam!
A TÖBB 10 MILLIÁRD!! Forint értékű géppark (ha nem több) ellenére, NEM az fogadott, hogy a látogatók kis kordonnal és biztonságiakkal kijelölt folyosókon szabad csak haladniuk és csorgatni a nyálukat. Ellenkezőleg! Minden nyitva, körülöttünk szétdobálva a kasznik, előttünk emelve-szerelve a Maseratik, Ferrarik, Porschék...
Itt már tudatosult, hogy Hétfőn zombi módban fogok bekúszni a melóhelyre, mert, mindhárom nap végig kint leszek itt az tuti!
Nem tudom ragozni, gigamegacsúcs rendezvény volt, családias közeggel!!

7000Ft a 3 napos belépőért? Bagatel! 1 napra is bőven megérte volna!

Japtimersek tekintetében (mint ahogy megszokhattuk azt a hazai Japán veteránosok darabszámában) nem volt túl nagy a mezőny, de engem őszintén meglepett még ez is, hisz csak 1-2 autóra számítottam a kiállítói részben.
Ehhez képest volt Celica Supra:



A csodálatos kis Honda S 800





Z-k minden mennyiségben és csodálatos állapotban







Egy MR2



Egy XT



Zsolesz Carinája



Egy "dolgos" Land Crusier



De persze a 2 kerekűek közül is akadt Japtimer szépség

Yamaha világkerülő





vagy a Yamo hegyi felfutó



Nagyon akarom Honda



Meg volt 1-2 még nem Japtimer korú is, mint ez az SVX



vagy a Skyline



vagy a Nissan képviselet a GTR-el és az új Z-vel



Külön öröm, hogy ezekből több autó és tulaja is Japtimers közösségünk tagja.

De még a média társak közt is volt büszke Japán tulaj (Roland?)



És persze a VIP parkoló is rejtett kincset




Csak összejött pár Japán
DE!! Higgyétek el, hogy ez a pár darab jármű szinte csak nagyítóval volt megtalálható abban a tömegben, ami kint volt.
Nem lehet leírni.. (és végigfotózni sem)































PONTPONTPONT...

Remélem lesz majd valami szumma, hogy hány kiállító és versenyautó volt kint...

A Paddockon kívül voltam a Boxban (ahova bárki mehetett) és a Pitlane-ben is.
No comment...









Cipő szárító!







Pont annyi, amennyi kell













Lemaradtak ezek a Japtimersek



Volt ám még kiszolgáló jármű



Felgumizva!







De a csúcs persze ez volt.
Kemény géphez, kemény diagnosztika! Sírtunk...
PERFECTION!













Fix it!



Itt nem voltam


















Aztán voltak a köztes, 5-10 perces programok, amik talán a legkisebb figyelmet kapták, pedig ott is volt csemege.
VIP, klubos, kiállítós körök, autóztatás...



Ez a ZX is lemaradt a japánok közül..























Ha van rá igény, holnap írom a pályás postot is ...

Még a pályázás előtt egy kis kitérő.
Alapvetően a 70-es évek közepétől, inkább a 90-es évek elejéig vagyok oda a klasszikus gépekért. (Nyilván jó pár kivételtől eltekintve).
Ez azt jelenti, hogy jellemzően a 80-as évek kockái dobogtatják a szívem.
Hogy volt beharangozva a Hungaroring Classic? 50-70-es évek versenyautói. Nagy volt az öröm, amikor ennek ellenére láttam egészen a 90-es évekig is gépsárkányokat és annak ellenére, hogy a korábbiak "elérhetetlennek, érinthetetlennek" tűnnek nekem, azokat is teljes mértékben tudtam élvezni. Gyönyörű formák, igazi gépészet.. Más dimenzió, de tényleg oda lehet lenni értük.



Ezt a hangulatot tényleg emelték a korabeli öltözékben kolbászoló emberek. Tisztelem, aki vette a fáradtságot!
Rengeteg Brit és Francia volt, ahogy említettétek, meglepően közvetlen hozzánkállással.
A lányok is eszméletlen csinosak voltak. Volt egy életkép, amin lefagytam (nem tudtam lefotózni emiatt):
Tündércsodaálomszép kisasszony. Szoknya, kosztüm, frizura smink, minden korhű, hajában még egy kis fekete hajdísz is. Gugol egy 70-es évekbeli Jaguar előtt és a cicát az orrán makrózza 1 cm-ről. Csak mosolyogtam rá és akartam adni neki egy puszit





És végül a versenyek.
Hisz elvégre ezért voltunk kint.
Nem csak provizóre karikázások voltak 1-2 előzést imitálva. A Több száz milliós autóknak úgy tolták mint egy akármilyen másik versenyen. Leszakadt az arcom Elfékezések, brutál előzések, technika és kaszni amortizálás. Ez tényleg egy bajnokság. Küzdöttek a pozíciókért, a csapatoknál is ment a taktikázás.
Szürreális élmény! Időutazás a javából.
Azok a kocsik pedig... Nem ám 5 körös versenyekről beszélünk! Volt 2 óra hosszú Endurance futam is. Aki már volt akár nyílt nap alkalmával a ringen, az tudja, hogy még 20 perc is mennyire meg tudja terhelni a technikát és a pilótát. 2 óra pedig az 50 éves gépekkel.. Betojás.
A versenyzők átlag életkora 50 év vagy afölötti volt. És nem vadi új GT3-akkal kell menni, ahol a gáz-fék mellett a kormány mögött kell pöckölgetni a robotváltót. Itt olyan gépészkedés kell, hogy szinte mindannyiunk elvérezne. Istenem... Visszaváltásoknál azok a lábrúgta hangorkánok... RWD-nek van igaza. Libabőr!

Teljesen abszurd élmény volt a számomra eddig csak statikus kiállításokon, szalonokban tapasztalt veteránokat most látni körről-körre iszonyat szögben keresztbe menni, a rázókövön ugratni, az izzó-világító kipufogójukból lángtengert hányni... Tényleg az autós Mennyország volt ez a három nap...

Próbáltam fotózni nektek és magamnak is egyaránt. Tudjátok, hogy csak autós rendezvények tekintetében is rengeteget kattogtatok. A váz, az obik is amortizálódnak és mostanában egyre rosszabb képeket tudok sajnos lőni. Egyre inkább hanyagolnom kell az automata segíédfunkciókat (pl. AI Servo) és trükkökkel törekedni az éles fotókra. Mondhatni még a technikám is megfelelt a rendezvényen tapasztalt kor szelleméhez Pénteken-Szombaton éjszaka próbáltam a kijelzőn visszanézni 1-1 képet. Sírtam, zokogtam, hogy mennyire rosszak lettek (rettentő alacsony jó kép arány), de nagy meglepetésemre a PC-n már egész jól mutattak, úgyhogy összességében boldog vagyok Szerintem sok jól sikerült kép készült!

A másik oldalról (munka), azért árulkodik a telefonom lépésszámlálója. Szombaton és Vasárnap is 20-20000 lépést számolt össze és ne feledjük a Hungaroring szintkülönbségét. Reggelente nem volt őszinte a mosolyom ... Ez a távolság ráadásul úgy jött össze, hogy mindhárom nap lehetőségünk volt Médiás Shuttle-okkal gyorsan vitetni magunkat a megfelelő kanyarhoz, amivel éltünk is rendesen.

Kihasználtam a korábbi helyismeretem. Ezúttal többször kértem "keresztezést" is és olyan helyekről is lőttem képeket, amit ritkán láttok, sőt akár a mostani profi netes galériákban nem is találhattok.

Fogyasszátok őket sok szeretettel és remélem, hogy kicsit visszaad a hangulatból annak is, aki csak jövőre tud kijönni. Mert akkor már KÖTELEZŐ

Teljesen vegyesen pár kép kategóriánként.

Group C

















60's Endurance


















Classic Endurance Racing 1

























Euro F2


















Heritage Touring Cup





















Az újratárgyalt előzés.
(Brutál volt!!!)












Trofeo Nastro Rosso
























És a személyes kedvencem (a képek darabszámából is meglátszik)
CER 2, avagy Classic Endurance Racing 2




























































Őszintén hiszem, hogy jövőre folytatódik (remélem, hogy a Peter auto számai is így gondolják) és tutifix, hogy ott a helyem.

SŐT!!

Nagyon szeretném, ha megjelennénk pár Japtimerssel!
Mit szólnátok hozzá, ha az igazán szép Japán gyöngyszemeket kivinnénk. A szabály úgy tűnik nem kőbe vésett. Most azt hiszem 78 környéke volt a korhatár, mégis Bőven belefértek a 80-as évek is!
Mit szóltok? Kinek lenne hozzá kedve? (szándékosan nem én írok neveket)