Dikta02! Nagyon jó képek, köszi!
Nagyon kíváncsi voltam erre az eseményre. Tudtam az előkészületekről, segítettem is 1-2 dologban, de mégis milyen lesz? Hány és milyen autó lesz? Milyen a hangulata? ...
Amikor a CCH-t megálmodtam, tényleg úgy álltam az egész hazai Toyotás szegmenshez, hogy tök mindegy hány klub, hány közösség, ugyanazért a márkáért rajongunk, ugyanazon minőség előtt hajtunk fejet... Ebből adódóan (naívan) úgy is gondoltam, hogy emiatt nagy lesz az összetartás, tudunk közös eseményeket létrehozni, együtt dolgozni, boldogan eszmét cserélni, sztorizgatni, tapasztalatokat, szakmai megoldásokat megosztani és együtt népszerüsíteni hazánkban a kiváló Toyota-Lexus márkát.
Sajnos gyorsan kellett eszmélnem, hogy ezt mások nem feltétlenül gondolják így, hol profitorientáltság, hol versengés, hol féltékenység volt a gátló tényező, de tudatosult, hogy a CCH-nak is muszáj a saját útját járni. Utólag tudjuk, hogy klubunk kiváló utat járt be és talán (hazabeszélés nélkül) mondhatom, hogy az egyik legnagyobb, legaktívabb, és legeredményesebb hazai közösséggé vált. Büszkék vagyunk, büszkén mutogatjuk a
Corolla Club Hungary első 10 évét összefoglaló videót, beszélünk örömmel a CorOlimpiákról, a Girbe-Gurba Kalandtúrákról, a CCH-s pályanapról, a Rolla Rutinról..., DE nekem mindig is megmaradt egy apró szálka a fent említett Toyotás "széthúzás" miatt.
Bocsánat a hosszú bevezetőért, de oda szerettem volna kijukadni, hogy mintha ezek a berögzöttségek most változni látszanának és egy tökéletes példa erre a mostani esemény.
Sok a nagy szájú, magát fényező, ígérgető egyén, de RETTENTŐEN KEVÉS idehaza az az ember, aki jellemzően Klubelnökként esetleg klubvezetőként hosszú távon kitart és a rengeteg pofon, nehézség ellenére alkot valamit és tesz mások boldogságáért. (Mennyire közhely, de mennyire komolyan kéne venni) IDŐT!!! .... PÉNZT!!! .... ENERGIÁT!!! ... a magánéletüktől, a családjuktól elvéve áldoznak azért, hogy megalkossanak egy közösséget, egy eseményt, egy jó kikapcsolódos napot, ahol másnak csak jól kell éreznie magát. Nyilván számukra is kedves a végeredmény, de a sok belefektetett munka ellenére még rengeteg pofont, rosszindulatot, rosszallást is ki kell állniuk, pedig éppen elég lenne a szervezéssel járó rögös utat végig szenvedni.
És mégis! van
pár ilyen ember, aki a hazai Toyotás közösségért önzetlenül tesz. Rettentően becsüljétek meg őket, mert legtöbbeteknek csak bele kell ülni a jóba és élvezni az egészet (nem szemrehányás). Ha ők nem lennének, mindez az egész sem lehetne...
És tudjátok mit veszek észre? Hogy az utóbbi 2-2,5 évben ezen nagyon kevés emberek száma nőtt és ennek szívből örülök.
Ráadásul van olyan köztük, aki tojuk a korábbi széthúzásra, klikkesedésre. Nyom egy resetet és szeretne minél több Toyotást együtt látni! És ez tetszik!
Tudom ultra gáz megemlíteni kettejük nevét egy mondatban, de lázadok, nem érdekel. Szuti és Kornél is a fent taglalt emberekhez hasonló és nagyon jó ember! Sajnálom, hogy volt köztük egy félresiklás, de még ha nem is klubot visznek, de munkásságukkal alkalmanként olyan megmozdulásoknak adnak teret, amelyen elkezdhetnek bomlani azok a bizonyos falak a hazai Toyotások közt!
Köszönöm mindkettejüknek és ahogy személyesen is mondtam már továbbra is segítem elképzeléseik megvalósítását!
Magyarul jelen esetben a Veszprémi Toyota Sportautó, CCH, Japtimers... Találkozó is egy olyan esemény volt, ami minden érdeklődőnek nyitott volt, függetlenül attól, hogy mely hazai közösségnek a tagja. A végeredmény 170 hazai Toyota és klasszikus japán autó volt, ami szerintem csodás.
A gyülekezőnél tök jó volt látni, hogy a Japtimers és a Corolla Club tud együtt működni. Gyülekeztek a szebbnél-szebb és érdekesebb autók
Majd 9 órakor meg is indultunk.
Dugó-dugó hátán, nagy forróság, de bírta minden gép.
A székesfehérvári megálló mellett is szépen csatlakoztak a Nyugati régiósok. Dagadt a konvoj
Sajnos a a navigáció a legtöbb embert a 8-as útról vitte a reptérhez, ami nem volt túl szerencsés. Elvileg kitettek Kornélék táblát, de azt valaki lenyúlta, vagy elborította. Szívás volt a köbön. Botrány fos út, ráadásul, ha másik irányból jöttünk volna, akkor is több 100 méter fehér murvás-poros szakasz. Basszus minden autó tiszta kokainos lett
Bosszantó, mert a tulajok gondolom nem keveset csinosítgatták a kocsikat. A Budapestről érkező ~25 autós különítmény pl még pályán sem jött, így még bogarak sem voltak szétkenődve a kocsikon.
Aztán akárhogyis lassan mentünk, a széles kerekek csinálták a port. Nem voltam ideges...
Áá...
Majd végül sikerült befutnunk fél 12 fele.
Sajnos-szerencsére olyan sokan voltak már, hogy a külön parkolónk is betelt, így szétszóródva, aki kapja-marja alapon sikerült megállnunk, no de legalább ennél változatosabbak lettek a sorok
Szívet melengedtető hangok fogadtak már az elején
És persze a látvány se volt rossz
És akkor a megszokott beszámolóimnak most sajnos vége is.
A dinamikus programokról (szlalom, csapatós sarok, gyorsulás) sajnos nem tudok beszámolni.
A szépségversenyek egyik zsűrije voltam és nem gondoltam volna, de szinte egész napos elfoglaltság volt felkeresni és értékelni a 4 számban induló autókat. Szőrös szívú vagyok
Talán 1 autó kapott 10-ből 10 pontot, de hiszem, hogy úgy verseny a verseny, ha tényleg őszintén zsűrizünk. Egyébként a nyertesek meg is érdemelték a helyezést! Szép autók tulajai kapták az okleveleket, pedig az OT és YT kategórián kívül volt nevező bőven. (Jövőre bátrabban jelentkezzetek, mert több szép, igényes autót nem értékelhettünk a nevezés hiánya miatt!)
Szumma szummárum, készültem erre a napra, hogy micsoda fotó témák lesznek, de a zsűrizés sajnos keresztül húzta a számításom. Egyedül a gyorsulás döntőjén sikerült pár dinamikus képet csinálnom, így az album hiányossága miatt kérlek ne haragudjatok.
Szép autók voltak, kedves tulajdonosokkal, sok mosolygós arccal, jó büfével és mindezekkel még a forróság is elviselhető volt.
Azt mondom csak így tovább, sőt a jövőibe szeretnék kicsit többet beleadni!
koszorusk
TOVÁBBI KÉPEIM