Beszámoló, akit érdekel
Sok idõt nem kaptam ugye ennek szervezésére, de megtettem amit lehetett, kevesebb, mint 1 hét alatt. Kész csoda, hogy ennyien el tudtatok szabadulni a melóhelyekrõl. A sikerhez itt szó szerint
mindenkire szükség volt!
Az utóbbi hét már nekem is kicsit sok volt. Az átlagos munkákon, klubos dolgokon, szervezéseken, privát életen kívül van egy másik, teljes embert kívánó határidõs melóm is bejött, volt egy kis bútorköltöztetés, na meg bedobták még ezt a sajtóbemutatót is...
Utóbbi volt az, amire a legkevesebb idõ maradt volna, de mégis a legtöbbet kellett rászánnom, mert valljuk be egy nagyon nagy lehetõség volt ez a klubunk számára. A töménytelen telefonálgatáson és levelezgetéseken kívül, több személyes találkozót is igényelt ez a megmozdulás és nem csak a rendezvény szervezése ügyében (TMH, Rendezvényügynökség, Mûjég..), hanem egyéb dolgokban is, gondoljunk csak a fehér E2 Sedan személyes megtekintésére. A sok-sok keresgélés, kutatás, vette el a legtöbb idõt. Köszönöm ezúton is Slampixxx, Toytomi, és Noémi segítségét!!
Csütörtök délutánra maradt csak idõm, hogy az autóimmal foglalkozhassak. Nem lehetett elintézni a csinosítást egy megszokott külsõ-belsõ takarítással. Mégiscsak kiállításra mentek az autók... Na itt a többesszám dupla szenvedést garantált. Alapos porszívózás (otthon, különbözõ fejekkel), kárpitok, mûanyagok alapos takarítása, majd komplett mûanyag, gumi és bõrápolózás a belterekben. A falcokat se hagyjuk ki, az ajtó keretét, az oszlopokat.... Ha az ember alaposan csinálja, nagyon megy az idõ. Az esõ szerencsére ekkor még nem esett, így legalább ez nem gátolt. Egyedül a Napocska gyors ereszkedésétõl féltem. Végül, mire már majdnem korom sötét lett, mindkét beltér nagy nehezen elkészült, majd indultam a pirosat mosni. Tudtam, hogy reggel még újra neki kell esni (por, esetleges esõ), de arra már nem maradt volna idõm, hogy azt a gõzborotvával le nem hozható vékony koszfilm réteget ledörgöljem mindkettõrõl. Vittem szivacsot, autósampont, hadd szóljon. Szerencsére a mosóban mozgásérzékelõs, erõs neonok vannak, így lehetett látni a sötétben. Nagy elhatározásra jutottam és úgy gondoltam a büszkén poros (és nem olajos) motorteret is leöblítem, hogyha valaki ki szeretné majd nyitni a motorteret, ne gondoljon igénytelennek. Elektronikák kizacskózása, aztán a géptetõ belsejét és a motorteret messzirõl (hogy ne vigyen le vákuumcsövet) is legõzborotváztam. Mire a több, mint másfél órás suvickolással, viaszozással végeztem elkezdett esni az esõ. Ilyenkor mindig megyek egy lehajtónyit gyorsan az M0-son, hogy a vízköves vizet "leszárítsa" és nem lesz vízkövesen foltos. Így legalább csak a lágy esõcseppek maradtak meg rajta
Hazaértem, kulcscsere és irány a fehérrel ugyanez a procedúra. A mosónál elrejtettem az eszközöket, így nem kellett õket cipelni és átpakolni.
Szakadó esõbe beállni a mosóba igen felemelõ érzés, de muszáj volt. Éjszaka végeztem is vele és a "szárító" kör után már haza is értem.
Pénteken 4:45-kor már keltem is, hisz volt még az autókon 1-2 teendõ, be is kellett pakolni, le is kellett öbíteni õket az éjszakai esõ után és a két autómon kívül még plusz 2-t ki kellett vinni a mûjégre: Szmöréét és Szulloszét. Nuki és Bohi segített, nagyon köszönöm nektek!! Szmöréét reggel még le is kellett mosni, a felniket is alaposan megpucolni, így az is húzta az idõt. 9:30-ra végül ott voltunk a mûjégen a legtöbben, én is a 4 autóval
Az idõ kegyesnek tûnt, az esõ nem esett és a nap is olykor kisütött.
Az autók szállításánál a pocsolya kerülgetéseken kívül még arra is vigyáztunk, hogy ne fékezzünk nagyokat a fékpor felnin történõ megülepedésének elkerülése végett. Na de lám. A mûjég betonja olyan tükör és egyenletes, hogy nem tud elfolyni róla a víz. Az esti esõzés után így óriás pocsoják maradtak, amik még 1 centi mélyek se voltak, viszont nagy kiterjedésûek. Kikerülni nem lehetett õket és még csiga tempóban is picit összedzsuvázta a kocsikat. Annyira csúszott ez a finom por és víz elegye, mintha algás "mûjég" lenne, így Slampi például nagy gázzal teli is verte a kocsiját
Többszöri próbálkozások után megszületett a végleges parkolási terv, amit Nuki, IceRocko, Lackó és Picipeti is segített lekoordinálni. Ügyik voltatok, szépre sikeredett. Hagytunk nagyobb helyeket, mint a találkozókon és egy olyan félkörívet állítottunk be, aminek a háttere a Vajdahunyad vára volt. Az autók közé kerültek Corolla-s zászlók is és felraktuk a Corolla-s rendszámokat is. Ahhoz képest, hogy végül nem a korábbi betûtípussal készültek (licenc), egész mutatósak lettek és meg is tarthatták a tulajok. Az, hogy szürke volt a hátterük és hogy minden autóra ez került, egész jópofává és egységessé tette a "Corolla History" sort. Klubos rendszámkeretet még TMH-s autóra is raktunk
A végleges leparkolást követõen 10:00 - 11:30-ig mindenki csinosítgatta még az autóit. Még szerencse, hogy gondoltam rá és a héten vásároltam több glicerin alapú gumiápoló habot. El is fújtam az autóitokra
, ZDoman adott papírtörlõt, másnak ablaktisztítót... Szép volt a csapatmunka, pompásak lettek az autók. Jó volt, hogy aki ráért, törölgette a másikéról a polírpaszta maradványokat
Lackó kisegítette a többieket reggelivel... Ez az igazi klubélet
Üdítõnk, kávénk és forró teánk volt szerencsére és rendezvényes Beánk intézett is a tulajoknak 1-1 Pizzát
Nem nagyon panaszkodtunk.
Büszke vagyok rátok, hogy nem kellett szégyenkeznünk egy koszos beltér miatt sem. Komolyan vettétek és köszönjük a klub nevében!
Végül két hullámban érkeztek az újságírók az új E16-okkal. Körbefotózták az autóinkat, voltak akik be is ültek a szépségeinkbe, kint volt a FixTV is. Ha jól tudom összesen 24-25 féle újságtól jöttek el, ami szép létszám. Slampiét, mint a rangidõs legrégebbi autót kikérték és fotózták külön az újjal, kaptunk az autókra jövõbeni újságcikk és riport felkéréseket. Leírva ez szépnek és jónak hangzik, mégis rossz volt látni, hogy sok újságírónak szigorúan csak munka a szakmája és totálisan érdektelen a gépjármûvek iránt. "A kötelezõ pár fotó legyen meg aztán menjünk is már". Volt pár újságíró, aki a dugók miatt végül ki se jött a mûjégre, volt aki a sajtótájékoztató helyszínén történõ fogadásra sietett vissza. Ez van. Persze azért Papp Tibi a Totalcar-tól, vagy a Rertromobil újságtól, vagy a FixTV-tõl... nagyon lelkesek voltak
Keresték a jó kompozíciókat, beálltak az új típussal a félkör közepére, a pocsojába a tükörkép miatt és kérdezgettek 1-2 tulajdonost az autóját illetõen.
A nap végén, az utolsó újságíró távozása után kaptunk 2 autót (egy 1.4 D4D-t és egy 1.4 benzines E16-ot), melyet bátran próbálggathattunk a mûjégen. Még ZDoman is elégedetten pózol benne. A srácok még a TMH-s 2.0 D4D E15-öt is kipróbálhatták. Légyszi írjatok mindhárom autóról tapasztalatot, kíváncsi vagyok!
Közben megérkezett Orsi, TRD és Barbi, a sajtótájékoztató helyszínérõl megjött pár TMH-s és mélyebben belemásztunk a régebbi Corollakba. Volt géptetõ nyitogatás, próbautak, szakmai tanácskozások. Persze a "bugin" és az érdeklõdéseken nem tudtunk uralkodni és ZDoman-al a két Coupe-val mentünk egy keveset keresztbe is, hogy szemléltessük további elõnyeit a korábbi Corolla-knak
Nem egy unalmas autó... Nagyon csúszott a poros beton, élveztük is. Én sokszor bepörögtem, tanulnom kell
Nagyon hamar azonban kaptam egy telefont, hogy nem kéne "rallyzni". Persze abbahagytuk azonnal, annak ellenére, hogy mindenkinek tetszett. Hamar lett pár száz fõs nézõközönségünk a Városliget közepén
A nap végén kicsit megfáradva segítettünk összepakolni és mindenki hazavándorolt
Ismét kétszer fordultunk most Lackóék segítségével és este 6 körül már otthon is voltunk.
Összességében nagyon jól éreztem magam, gyakorlatilag kicsit pihenni is tudtunk. 5-10 év múlva, amikor 1-2 autó már nem lesz meg, nagyon jó emlékek lesznek ezek a képek és cikkek nekünk. Továbbá bebizonyítottuk, hogy a CCH nagyon rövid idõ alatt is tud csodát mûvelni. A TMH és a Rendezvényügynökség is nagyon elégedett és hálás volt. A jelen lévõ tulajok a rendszámokon kívül kaptak 1-1 Van Gogh plakátot és egy TMH-s 2014-es Corolla-s naptárat, melyen minden egyes hónap 1-1 generáció
Nagyon jópofa
Köszönöm srácok a részvételt!
Pedig, ha tudom biztos nem hagyom ki. 
A többieknek is köszi minden segítséget! Szerintem is hatalmas fegyvertény, hogy megmutattuk, képesek vagyunk szervezett csapatként összeállni.
Ami elsõre feltûnik, hogy hatalmas a belsõ tér és a zajszigetelés is prémium autókhoz hasonló. A futómû sima csatolt lengõkaros, de szûk fordulóban sem tolta az orrát, egész stabilnak tûnik, nem dülöngél, csúszáshatártól persze az elõbb említettek miatt messze voltam. Vicces, ahogy rükvercben megjelenik a belsõ tükrön a tolatókamera képe (és mióta van bal elöl a rükverc?). Hátul döbbentetesen nagy a hely. A mûszerfaltól nem vagyok elszállva, nagyon megszoktam az enyémet ami kõ egyszerû, ahhoz képest ez picit nekem összevissza. A beltér amúgy pofás, csak az elsõ ajtón volt egy olyan kopogós rücskös kemény mûanyag betét, amit azonnal le kéne cserélni, mert elég borzalmas. Sajnos a fõbb kezelõszerveken kívül nem tudtam többet megnézni, rövid volt az idõ, amit kipróbáltam, minden kézreesett, hozta beltérben a megnyugtató, kényelmes kezelhetõséget.
